Izrael most leszámol Iránnal?

Miközben az Egyesült Államok azon van, hogy közel-keleti katonai befolyását csökkentse – Irakból még az idén, Afganisztánból 2014-ig ki akar vonulni –, nem elképzelhetetlen, hogy kénytelen lesz még az eddigieknél is erőteljesebben beavatkozni, mégpedig az izraeli-iráni leszámolás miatt.

Atomerőmű Busehrben: ez lesz Irán Oszirakja?

Az izraeli sajtóban megjelenő hírek arra engednek következtetni, hogy Binjámin Netanjáhu miniszterelnök és Ehud Bárák védelmi miniszter jelenleg kormányuk vonakodó tagjait győzködik egy Irán elleni csapás szükségszerűségéről, arról, hogy a zsidó államnak megelőző csapást kell mérnie az iszlamista rezsimre, amennyiben meg akarja akadályozni, hogy Teherán nukleáris fegyverhez jusson.

A baloldali Háárec szerdai jelentése szerint Netanjáhu és Bárák többséget akarnak elérni a kabinetben, mielőtt meghozzák a döntést. Főként Ávigdor Lieberman külügyminisztert kell megdolgozni, miután az egyébként keményvonalasként ismert politikus ellenzi az iráni atomfegyverkezés erőszakos megsemmisítését.

A Háárec cikke előtt Izrael első számú véleményformálója, Náchum Bárnea jelentetett meg vezércikket a legnagyobb példányszámú izraeli napilap, a Jediot Achronot első oldalán Atomnyomás címmel. A cikk első mondata azt feszegeti, vajon a kormányfő és a védelmi miniszter a többi kormánytag kizárásával, kettesben határozták-e el az iráni atomlétesítmények megtámadását?

 

„Sokakat foglalkoztat ez a kérdés a védelmi establishment berkeiben és magas kormánykörökben”, folytatódik Bárnea publicisztikája. „Nyugtalanítja a külföldi kormányokat, amelyek nehezen értik meg, mi történik itt: egyfelől mind több pletykát hallani egy, a Közel-Kelet arculatát megváltoztató izraeli lépésről, amely valószínűleg generációkra megpecsételi Izrael sorsát; másfelől még csak nyoma sincs társadalmi vitának. Irán megtámadásának témája az izraeli közbeszéd legalján van”.

Régóta érik, hogy a zsidó állam egyoldalú lépéssel akadályozza meg az őt több alkalommal megsemmisítéssel, felszámolással fenyegető Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson, de egy Irán elleni csapást több más is indokol. Teherán komoly összegekkel, csempészett fegyverekkel és ideológiával támogatja a gázai Hamaszt, a libanoni Hezbollahot és több más, Izrael vesztére törő terrorszervezetet. Megnehezíti az Irán elleni támadást, hogy a két ország technikailag nincs és soha nem is volt hadiállapotban: az iszlám forradalomig kitűnő kapcsolat létezett köztük, amely csak az ajatollahok hatalomra jutásával romlott meg. Egy megelőző csapás esetén nemzetközi jogilag a zsidó állam agresszor lenne.

Izraelnek a csapás mérlegelésekor gondolnia kell arra is, mi lesz a mintegy húszezres iráni zsidóság sorsa. Nem kétséges, hogy amennyiben nem sikerül nagy részük szervezett kimenekítése, a perzsa állam nyilvánvalóan ezeken a túszként kezelt embereken áll majd bosszút.

Ahmedinedzsád urániumdúsítóban. Hamarosan bunkerbe kényszerülhet

Több amerikai elemző arra mutat rá, hogy külpolitikailag Izrael semmit sem veszíthet, ellenben nagyon sokat nyerhet az iráni atomfegyverkezés megsemmisítésével. Igen fontos az időzítés: a zsidó állam az utóbbi időben regionálisan elszigetelődött, Egyiptommal felforrósodott a korábbi „hidegbéke”, Jordániával elhidegültek a viszonyai, a korábbi szövetséges Törökország látványosan ellenséges hangot ütött meg, Libanon, amellyel hadiállapotban van, a földközi-tengeri ásványkincseire vetett szemet, a szíriai atomlétesítményt pedig három éve bombázta szét Izrael. A palesztinok UNESCO-ba való felvételét megszavazták, és államiságukat is valószínűleg csak az amerikai vétó miatt nem fogja megszavazni az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Marc Lynch, a George Washington Egyetem Közel-Kelet szakértője szerint ilyen körülmények között a zsidó állam „nem sokat veszíthet” azzal, ha csapást mér Iránra, mert „hanyatlónak látja önnön stratégiai pozícióját. Nincs békefolyamat.” Lynch, aki nem látja túl valószínűnek, hogy a zsidó állam csakugyan beviszi az ütést a perzsa rezsimnek, megjegyzi, hogy az izraeli sajtóban tapasztalható „csináljuk már meg” hangulatnak más célja is lehet: az, hogy cselekvésre sarkallja Barack Obama elnököt.

Izraelnek a mostani helyzetben vesztenivalója már nem nagyon van

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (IAEA) november nyolcadikán kell nyilvánosságra hoznia az iráni nukleáris programmal kapcsolatos jelentést. Most azonban, hogy kiderült: az IAEA gyakorlatilageltitkolta a korábbi, hasonló jellegű szíriai törekvéseket, valamint azt, hogy Damaszkusz a pakisztáni atombomba atyját felhasználva szeretett volna tömegpusztító fegyverre szert tenni, senki nem lehet biztos abban, vajon a jelentés a teljes valóságot tartalmazza, vagy azt kozmetikázzák Irán érdekében, nehogy Izrael támadjon?

Julian Borger, a brit Guardian diplomáciai cikkírója szerint az IAEA jelentése „majdnem bizonyosan feszültségekhez fog vezetni abban a térségben, amelyet sebezhetővé tettek az idei arab forradalmak és a szíriai felfordulás. Egy újabb kemény ENSZ BT-határozat hiányában az Egyesült Államok azzal a dilemmával néz majd szembe, hogy nemzetközi felhatalmazás nélkül vigyen véghez katonai beavatkozást, vagy  megkockáztassa, hogy kihagyja az esélyt, amikor Irán még sebezhető.”

A Guardian egy másik cikkben azt állítja, „a brit fegyveres erők kontingenciatervet hoznak létre egy potenciális Irán elleni katonai akcióra, miközben egyre nő az aggodalom Teherán nukleáris dúsító programja miatt”. A lap szerint a brit védelmi minisztérium „úgy hiszi, az Egyesült Államok célzott rakétacsapásokat határozhat el egyes kulcsfontosságú iráni létesítmények ellen. Brit illetékesek azt állítják, ha Washington emellett dönt, bármilyen küldetéshez Nagy-Britannia katonai segítségét fogja kérni és meg is kapja, dacára a koalíciós kormányban meglévő mélységes fenntartásoknak.”

Irán most még sebezhető, ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni

Eközben az amerikai-iráni viszony az eddigiekhez képest is mélyponton van azt követően, hogy Teherán a mexikói Zeta drogkartellel akarta látványos mészárlás keretében eltenni láb alól Szaúd-Arábia washingtoni nagykövetét. A State Department keddi bejelentése szerint hétoldalas „hőbörgést” kaptak iráni hatóságoktól, akik tagadják, hogy az elit iráni Forradalmi Gárda élcsapataként számon tartott al-Kudsz egységnek bármi köze lenne az összeesküvéshez. Irán a levélben nem csak tagad, de egy jövőbeli iráni-amerikai dialógus lehetőségét is felcsillantja.