Oldalak

2018. január 14., vasárnap

Élj és boldogulj

1984-ben a Moszad amerikai segítséggel a szudáni menekülttáborok infernójából több ezer etiópiai zsidó gyereket menekített Izraelbe. A kilencéves főhős számára csak egyetlen módon biztosíthat jobb jövőt keresztény édesanyja, úgy, ha azt vallja, hogy fia "falasa", azaz etiópiai zsidó. A gyereket a többiekkel együtt Izraelbe viszik, ahol egy Tel-Avivban élő francia szefárd család örökbe fogadja. A fiú izraeli élete tele van rettegéssel. Attól tart, hogy kiderül az igazság a származásáról. Új identitása az iskolában, a családban, egyéb kapcsolataiban számtalan lelki probléma elé állítja. Kicsoda is ő valójában, mit keres ő Izraelben? - teszi fel magának a megválaszolhatatlan kérdést. Eközben az afrikai édesanya titokban abban reménykedik, hogy egyszer még újra láthatja fiát.

2018. január 4., csütörtök

Újra az úton

2017 vége néhányunknak örömhírt hozott: újra indul az a honlap, amely magyar nyelven egymagában próbál néhány éve – hosszabb-rövidebb szünetekkel – a cionizmus valós arcáról, mindenekelőtt annak kialakulásáról, történelméről, Izrael létrejöttének előzményeiről, a zsidó állam korai évtizedeiről valós és bőséges információkat nyújtani.

Jó néhány olyan poszt jelent meg itt az elmúlt évtizedben – december 12-én voltunk tízévesek –, amelynek tartalma magyar nyelven nem hozzáférhető. Jóllehet nyilvánvalóan elfogultak vagyunk Izrael, a zsidóság és a cionizmus iránt, mindig azon voltunk, hogy tudatosan ne állítsunk valótlant, hozzuk az infotainment műfaj javát és igyekezzünk mondandónkat minél jobban alátámasztani. Ez a jövőben sem változik.

Változik viszont egy és más. A blog visszatér eredeti célkitűzéseihez, ennek megfelelően több anyagot kaptok a fentebb felsorolt területekről, igyekszünk minél több életrajzot és történelmi anyagot hozni, és megcsappan az olyan írások száma, amelyek az aktuális, Izraelt ugyan érintő, de azon kívül eső közel-keleti eseményekkel, az öngyilkos nyugati menekültpolitikával, a budapesti maffiaállammal, a magyarországi vagy más antiszemitizmussal, vagy épp a magyarországi zsidóság vezetésével, intézményei viselt dolgaival foglalkoznak.

Reményeink szerint változik az a hozzáállás is, amelynek következtében a Miért Cion alig-alig kapott támogatást olvasóitól – meg kell értenie mindenkinek, hogy semmi nincs ingyen, főleg nem egy ilyen unikum. Időről időre anyagi segítséget fogunk kérni tőletek, és reméljük, minél többen reagáltok pozitívan. Ismeritek az izraeli közmondást: a legszebb erkölcsi elismerés az anyagi.

Aki pénzügyileg nem tud hozzájárulni, rengeteget tehet. A Face-en való lájkolás magától értetődő, de a legnagyobb segítség mégis az, ha a közzétett posztot megosztjátok. Minél több emberhez kerül el egy poszt, annál erősebb a blog. Ugyanakkor hozzájárultok ahhoz is, hogy valamennyire ellensúlyozzátok a közösségi oldal totális elbutulását, a kutyás-macskás-gyerekes-rendszergyalázós-jóreggeltkívánós-kajafényképes agylágyulás dögunalmát.

Pár éve a Miért Cion kísérletet tett arra, hogy zsidó tulajdonú cégektől, vállalkozásoktól pénzt kolduljon. A kitűzött cél havi hatvanezer forint volt. Tíz cégnek kellett volna havi hatezer forinttal beszállnia, hogy ez az összeg meglegyen. Egyetlenegy sem szállt be, és ami a legszomorúbb, egy sem méltatta megkeresésünket válaszra. Azért hamarosan újra próbát teszünk.

A stílus nem változik. Továbbra is „szélsőséges” marad, azaz kíméletlenül rámutat a hülyeségekre és leleplezi a hazudozást.



Gyertek velünk, jó lesz.