1984-ben a Moszad amerikai segítséggel a
szudáni menekülttáborok infernójából több ezer etiópiai zsidó gyereket
menekített Izraelbe. A kilencéves főhős számára csak egyetlen módon biztosíthat
jobb jövőt keresztény édesanyja, úgy, ha azt vallja, hogy fia "falasa",
azaz etiópiai zsidó. A gyereket a többiekkel együtt Izraelbe viszik, ahol egy
Tel-Avivban élő francia szefárd család örökbe fogadja. A fiú izraeli élete tele
van rettegéssel. Attól tart, hogy kiderül az igazság a származásáról. Új
identitása az iskolában, a családban, egyéb kapcsolataiban számtalan lelki
probléma elé állítja. Kicsoda is ő valójában, mit keres ő Izraelben? - teszi
fel magának a megválaszolhatatlan kérdést. Eközben az afrikai édesanya titokban
abban reménykedik, hogy egyszer még újra láthatja fiát.
2018. január 14., vasárnap
2018. január 4., csütörtök
Újra az úton
2017
vége néhányunknak örömhírt hozott: újra indul az a honlap, amely magyar nyelven
egymagában próbál néhány éve – hosszabb-rövidebb szünetekkel – a cionizmus
valós arcáról, mindenekelőtt annak kialakulásáról, történelméről, Izrael létrejöttének
előzményeiről, a zsidó állam korai évtizedeiről valós és bőséges információkat
nyújtani.
Jó néhány
olyan poszt jelent meg itt az elmúlt évtizedben – december 12-én voltunk tízévesek –, amelynek tartalma magyar nyelven nem hozzáférhető. Jóllehet
nyilvánvalóan elfogultak vagyunk Izrael, a zsidóság és a cionizmus iránt, mindig
azon voltunk, hogy tudatosan ne állítsunk valótlant, hozzuk az infotainment
műfaj javát és igyekezzünk mondandónkat minél jobban alátámasztani. Ez a jövőben
sem változik.
Változik
viszont egy és más. A blog visszatér eredeti célkitűzéseihez, ennek megfelelően
több anyagot kaptok a fentebb felsorolt területekről, igyekszünk minél több
életrajzot és történelmi anyagot hozni, és megcsappan az olyan írások száma, amelyek
az aktuális, Izraelt ugyan érintő, de azon kívül eső közel-keleti eseményekkel,
az öngyilkos nyugati menekültpolitikával, a budapesti maffiaállammal, a magyarországi
vagy más antiszemitizmussal, vagy épp a magyarországi zsidóság vezetésével,
intézményei viselt dolgaival foglalkoznak.
Reményeink
szerint változik az a hozzáállás is, amelynek következtében a Miért Cion
alig-alig kapott támogatást olvasóitól – meg kell értenie mindenkinek, hogy
semmi nincs ingyen, főleg nem egy ilyen unikum. Időről időre anyagi segítséget
fogunk kérni tőletek, és reméljük, minél többen reagáltok pozitívan. Ismeritek
az izraeli közmondást: a legszebb erkölcsi elismerés az anyagi.
Aki
pénzügyileg nem tud hozzájárulni, rengeteget tehet. A Face-en való lájkolás
magától értetődő, de a legnagyobb segítség mégis az, ha a közzétett posztot
megosztjátok. Minél több emberhez kerül el egy poszt, annál erősebb a blog.
Ugyanakkor hozzájárultok ahhoz is, hogy valamennyire ellensúlyozzátok a közösségi
oldal totális elbutulását, a kutyás-macskás-gyerekes-rendszergyalázós-jóreggeltkívánós-kajafényképes
agylágyulás dögunalmát.
Pár éve
a Miért Cion kísérletet tett arra, hogy zsidó tulajdonú cégektől,
vállalkozásoktól pénzt kolduljon. A kitűzött cél havi hatvanezer forint volt.
Tíz cégnek kellett volna havi hatezer forinttal beszállnia, hogy ez az összeg meglegyen.
Egyetlenegy sem szállt be, és ami a legszomorúbb, egy sem méltatta
megkeresésünket válaszra. Azért hamarosan újra próbát teszünk.
A
stílus nem változik. Továbbra is „szélsőséges” marad, azaz kíméletlenül rámutat
a hülyeségekre és leleplezi a hazudozást.
Gyertek
velünk, jó lesz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)