A szabad véleményért aggódó MaNem olvasója az első bekezdésből megtudhatja: „Börtönbe zárták Jonathan Pollak izraeli aktivistát – az indok: biciklizve tüntetett a gázai blokád ellen – jelenti a Belfast Telegraph. Emberi jogi csoportok szerint Izraelben lassan hivatalos politikai irányelvvé válik az ellentmondó hangok elhallgattatása.”
A második bekezdésből kiderül, hogy a férfi egy, a palesztinokkal rendszeresen együtt tüntető anarchista, aki rendszeresen tiltakozik „a gázai megszállás és a blokád ellen”. A pecsovics észak-ír lap beszámolójában ilyen mondat már nem szerepel, nem is szerepelhet, lévén Gázát senki nem szállja meg már évek óta. Ha csak nem a Hamasz rémuralma ellen tüntet a derék anarchista, ami, valljuk meg, nehezen elképzelhető.
A harmadik bekezdésből tudja meg a nagyérdemű, hogy Pollak, micsoda disznóság, háromhavi letöltendőt kapott, majd idézi az elítéltet, aki szerint „Izraelben egyre nagyobb veszélyben forog a véleménynyilvánításhoz való jog” (innen a cikk címe is). Ő csak tudja.
Aztán jön a negyedik és egyben utolsó bekezdés, ahol az anarchista ügyvédje fejezi ki felháborodását: „Nem szokványos, hogy illegális gyülekezés miatt ilyen szigorú ítéletet hozzanak”.
A cikk végére sikerült suvasztani a lényeget. Pollak, az anarchista, akinek véleménynyilvánítási szabadsága akkora csorbát szenvedett, hogy a sztorit a MaNemnek kell átvennie egy észak-ír lapból, illegálisan gyülekezett, és ezért kapott három hónap letöltendőt. Hja, kérem, vannak még decens helyek, ahol akár a gyülekezési törvény előírásainak is érvényt szereznek, ahelyett, hogy hagynák, hadd szarják-hugyozzák tele mondjuk a törvényhozás épületének környékét azok, akiknek így hozza kedvük.
Nem tudjuk, mi a gondja Pollaknak a szülőhazájával, amint azt is csak találgathatjuk, mi problémája volt a holland királyi házzal, midőn Amszterdamban élt egy hippitanyán. Amikor ugyanis épp nem alkohol- vagy kábítószermámorban hentergett, rendszeresen a globalizmus, valamint az uralkodócsalád ellen szervezett demonstrációk résztvevője volt, mígnem egy szép napon még a tulipánok liberális országában is elszakadt a cérna, és Pollakot hazatoloncolták. Ezek után nyilvánvaló, hogy a holland sajtószabadságért is rettegnie kell a magyarországi cselédmédiának.
A fiatalember – izraeli és zsidó létére – hazatérése után, 2002-ben csatlakozott a palesztinok intifádájához. Ezért bármely más országban hazaárulónak nyilvánították és főbe lőtték volna; ezt sehol máshol nem tehette meg büntetlenül, csak Izraelben. Több száz demonstráción vett részt, és egyre inkább a biztonsági fal elleni harc apostolaként tekintettek rá. A gonosz izraeli rezsim jól bántotta is ezért, egy 2005-ös erőszakos tüntetésen könnygázgránáttal lőtték fejbe. Több tucatszor tartóztatták már le, nem csak illegális tüntetésekért, de a menetrendszerű erőszakcselekményekben való részvételért, hatósági intézkedéssel szembeszegülésért, hatóság elleni erőszakért, rombolásért, garázdaságért; nem egyszer bíróság előtt állt.
Ezúttal nem úszta meg az anarchista elmebeteg; de maradjunk abban, hogy nem véleménynyilvánításért, és még csak nem is biciklizésért kapott három hónapot. Valamint – és ez a tudósításból kimaradt – ezerötszáz sekeles (kb. 90 ezer forintos) pénzbüntetést. Ez utóbbit helytelenítjük. Nagyobbat kellett volna ütni a zsebén.
Van annak valami diszkrét bája, amikor a cenzúrakormány sajtólakájai a véleménynyilvánítás szabadságának izraeli végéről cikkeznek - 2010 decemberében, a magyar szájkosártörvény elfogadása után, ami miatt a német külügyminiszter karácsonyi szabadságát megszakítva felhívja Martonyit, s ami miatt még az sem elképzelhetetlen, hogy szankciókat hoznak Magyarország ellen.
Nem izzadtok az alatt a vastag bőr alatt, gyerekek?
.gif)
