Oldalak

2011. október 6., csütörtök

A Nobel-díjas zsidók száma százhetvenre emelkedett

Semmivel nem lehet úgy feldühíteni az antiszemitákat, mint a zsidó Nobel-díjasok számának felemlegetésével, a magyarországiakat pedig azzal, ha emlékeztetjük őket arra, hogy a tizenhárom magyar díjazottból is nyolc zsidó.


 Idén csak úgy hullanak a Nobel-díjak – a részletes, kattintós listáért gördíts lejjebb –, ráadásul a komoly szaktudományok területén. Az irodalmi és békedíjakra még csak rá lehet fogni, hogy nem feltétlenül a legjobb kapja (nem okvetlenül Kertész Imrére kell gondolni, lásd Barack Hussein Obama esetét, aki még elnöki hivatala megkezdésekor részesült békedíjban, nehogy helyre tegye Iránt), a közgazdaságtan sem mindig egzakt – az fizikában, medicinában, vegytanban azonban nem lehet kamuzni, ott mérhető a teljesítmény, nem lehet a politikai korrektség jegyében felváltva harmadik világbelieket és kommunistákat kitüntetni, hogy kellően színes legyen a paletta. (A poszt alján azonban mi kellő politikai korrektséggel megemlékezünk azon muzulmán embertársainkról is, akik érdemesnek találtattak a Nobel-díj átvételére.)

„Tudom, hogy ki kell húznom addig” – R. M. Steinman


Néhány szóban bemutatjuk a legfrisebb díjazottakat, kezdve azzal az emberrel, aki egészen biztosan nem lesz ott Nobel halálának évfordulóján, a december 10-i díjátadón. Ralph Marvin Steinman z”l kanadai zsidó immunológus és sejtbiológus, a New York-i Rockefeller Egyetem kiválósága tragikusan fiatalon elhunyt. Halála azután következett be, hogy a bizottság már neki ítélte a kitüntetést, de még az előtt, hogy a döntést nyilvánosságra hozták volna. Nobel-díjat nem adnak soha poszthumusz, ebben az esetben később döntik el, mi legyen a díjjal, hiszen azt már odaítélték Steinmannak, mielőtt távozott az élők sorából. Mint kiderült, a hasnyálmirigy-rákban haldokló tudós humorizált azzal, hogy meg kéne várni, míg megvan a bejelentés: „Tudom, hogy ki kell húznom addig. Ha elmentél, már nem kapod meg. Ki kell húznom addig.”

Montrealban született 1943. január 14-én, a McGill Egyetemen diplomázott, 1968-ban a Harvardon szerezte másoddiplomáját, rezidens orvosi működését a Massachusetts General kórházban folytatta. 1973-ban, a doktori címének megvédését követően a Rockefeller Egyetem Zanvnil A. Cohn laboratóriumában dolgozva megalkotta a dendrikus sejt fogalmát. A Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-bizottság bejelentette, hogy a 2011-es Nobel-díj felét a dendrikus sejtek és az adptív immunitásban játszott szerepének felfedezésének elismeréseképp neki ítélik. (A díj másik felét megosztva Bruce Beutler és Jules A. Hoffmann kapta a „a nem specifikus immunrendszer aktiválása terén elért felfedezéseikért.”) 

Steinmant gyászolja felesége, Claudia és három gyermeke: Adam, Alexis és Lesley.

A jiddis melámed unokája – S. Perlmutter


Két amerikai kutatócsoport szupernovák távolodási sebességét vetették össze távolságukkal. (A szupernova a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, mely során a csillag összsugárzása – néhány hónapon keresztül – egy átlagos galaxiséval vetekszik.) 1929-ben Edwin P. Hubble amerikai csillagász fedezte fel, hogy a világegyetem tágul, a csillagrendszerek egyre távolodnak tőlünk. Sokáig úgy gondolták – és ez tűnt logikusnak –, hogy az univerzum tágulása egyre lassul, ők azonban ehelyett azt tapasztalták, hogy az objektumok távolabb vannak egymástól,mint amilyen távolságra lenniük kellene az addig feltételezett normál tágulási sebesség mellett: nem lassul a tágulás, hanem éppen ellenkezőleg, gyorsul. A gyorsulást egy szokatlan gravitációs tulajdonságú, nem vonzó, hanem taszító kozmológiai anyagfajta (az Einstein által bevezetett úgynevezett kozmológiai állandó) létezése magyarázhatja. A tizennégymilliárd évre datált ősrobbanás után hosszú ideig lassuló volt a tágulás, de később (nagyjából öt-hatmilliárd évvel ezelőtt) gyorsulóba váltott, a feltételezések alapján a sötét vagy láthatatlan energia hatására. Az továbbra is rejtély, hogy miféle energia ez a bizonyos sötét energia – talán ez a probléma a mai fizika legnagyobb talánya. Annyit tudunk csupán, hogy a sötét energia alkotja az univerzum nagyjából háromnegyedét.

Az amerikai kutatócsoportok egyike, amelyet Saul Perlmutter vezetett, 1988-tól foglalkozott a témával, és 1998-ban jelenttette meg a gyorsulva táguló világegyetemről szóló felfedezést. A kutatók az úgynevezett 1a típusú szupernovákat vizsgálták, amelyek méretük szerint nagyjából akkorák, mint a Föld, de akkora energiával sugároznak, mint a Nap. Nagyjából félszáz távoli szupernóva mozgását elemezték és meglepődve tapasztalták, hogy a fényük jóval tompább volt a vártnál. Újra és újra ismételt elemzések ugyanazt az eredményt hozták. Azt a nehezen hihető következtetést vonták le ebből, hogy az univerzum gyorsulva tágul. A felismerés megerősítésre szorul, a NASA legfőbb céljai között az újabb bizonyítékok keresése áll.

Perlmutter 1959-ben született az illinois-i Champaign-Urbanában háromgyermekes családba, melynek feje a híres Daniel D. Perlmutter professzor volt. (Az anyai nagypapa, Samuel Davidson, aki anno még jiddist tanított, a besszarábiai Florestiből menekült Kanadába még 1919-ben.) Perlmutter 1981-ben magna cum laude diplomázott a Harvardon, 1986-ban pedig a másoddiplomát szerezte meg Berkeleyben, a Kalifornia Egyetemen. Példaképe a szupernova-kutatásban Luis Alvarez volt, aki 1968-ban kapott Nobel-díjat.

Perlmutter megosztva kapta a díjat két másik amerikai születésű tudóstársával; egyikük az Ausztráliában dolgozó Brian Schmidt, a másikuk a Johns Hopkins egyetem kitűnősége, Adam Reiss.

Akit kinevettek – D. Schechtman


A zsidó államnak idén megvan a negyedik kémiai Nobel-díjasa Ada Jonát (2009), Avram Hersko (2004) és Aaron Ciechanover (2004) után. Daniel Schechtman nem csak zsidó, de izraeli is, és e minőségében a tizedik Nobel-díjas (a lenti táblázatban megjelöltük az izraelieket). 1941-ben született Tel-Avivban, 1972-ben doktorált a haifai műszaki egyetemen, a Technionon. Később az Egyesült Államokban teljesedett ki tudományos karrierje: az ohiói Wright Patterson légibázison lévő kutatóintézetben kapott megbízást, ahol évekig a titániumötvözetek mikrostruktúráját és metallurgiáját tanulmányozta. Később a Technionon, majd ismét Amerikában, a Johns Hopkinson dolgozott.

Mikor 1982-ben bejelentette, hogy olyan kristályos kémiai szerkezetekre bukkant, amelyek szemben állnak a természet törvényeivel, Schechtman köznevetség tárgya lett, és mikor ragaszkodott igazához és az általa kvázikristályoknak nevezett képződmények létezéséhez, kirúgták a kutatócsoportból, ahol dolgozott.

Azoknak, akik kiröhögték – köztük van a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling is – most jó alkalom kínálkozik arra, hogy megkövessék, mert egzakt módon bebizonyította igazát, sőt, Nobel-díjat kapott érte. Mint mondja, ebből az a tanulság, hogy a jó tudós alázatos, odafigyel másokra és nem feltétlenül hiszi el mindazt, amit a tudományos – vagy ma annak tartott – művekben olvas. Ma a Technion professzora, de tanít az Iowai Egyetemen is Amesben.

Zsidó Nobel-díjasok listája

Kémia: 26, ebből 4 izraeli

1910 - Otto Wallach
1918 - Fritz Haber
1943 – Hevesy György (magyar zsidó)
1980 - Paul Berg
1982 - Aaron Klug
1985 - Jerome Karle
1998 - Walter Kohn
2004 - Avram Hershko (magyar zsidó - izraeli), Aaron Ciechanover (izraeli), Irwin Rose
2009 - Ada Jonát (izraeli)
2011 - Daniel Schechtman (izraeli)

Közgazdaság: 24, ebből 2 izraeli

1992 - Gary Becker
1993 - Robert Fogel
1994 - Harsányi János (magyar zsidó)
2002 - Daniel Kahneman (izraeli)
2005 - Robert Aumann (izraeli)
Orvoslás: 51

1914 - Bárány Róbert (magyar zsidó)
1931 - Otto Warburg
1936 - Otto Loewi
1947 - Gerty Cori (kikeresztelkedett)
1964 - Konrad Bloch
1967 - George Wald
2006 - Andrew Fire

Fizika: 48

1922 - Niels Bohr
1943 - Otto Stern
1952 - Felix Bloch
1954 - Max Born (kikeresztelkedett)
1963 - Wigner Jenő (magyar zsidó)
1967 - Hans Bethe
1971 – Gábor Dénes (magyar zsidó)
1972 - Leon Cooper
2005 - Roy Glauber

Irodalom: 12, ebből 1 izraeli

1910 - Paul Heyse
1966 – Smuél Joszéf Ágnon (izraeli)
1966 - Nelly Sachs
1976 - Saul Bellow
2001 – Kertész Imre (magyar zsidó)

Béke: 9, ebből 3 izraeli

1911 - Alfred Fried
1968 - Rene Cassin
1978 - Menáchem Begin (izraeli)
1986 - Elie Wiesel (magyar zsidó)
1994 - Simon Peresz (izraeli)
1994 - Jichák Rabin (izraeli)

Csak a jegyzőkönyv kedvéért állapítsuk meg: a muzulmánok száma ma körülbelül másfélmilliárd – közülük eddig összesen nyolc egyedet találtak alkalmasnak arra, hogy Nobel-díjjal tüntessék ki. A nyolcból négyen békedíjat kaptak, egy pedig irodalmi díjat. A reáltudományokban három (3) muzulmán Nobel-díjas van: egy fizikus, két orvos.

No comment. Ti azért csak kommenteljetek bátran. Ne feledjük: az antiszemitát semmivel sem lehet jobban hergelni, mint tényekkel.

Források: Wikipedia, Jewish Virtual Library, Associated Press, Jerusalem Post, Népszabadság Online

14 megjegyzés:

Névtelen írta...

Eldrad írja:


Ne aggódj, a hitleristák ezt is megmagyaráznák a tőlük szokott színvonalon, valahogy így:


"Ezekcsakellopták másoktalálmányait, és amúgy is csak atomot építettek, amit jól rádobtak a japánokra, a többi meghazutség, és irakban nem is voltakvegyi fegyverek, meg a zsidóknak csak azér van ennyi Nobel- díjuk, hogy elfoglalhassák a világot. A Nobel. díj amúgy is csak egy újabb zsidó összeesküvés, kamu, hazugság, stb.


Elohim BesHamaim... :(((


Na, viccen kívül:

- Nem csoda ilyen teljesítmény mellett, hogy Izraelnek ennyire jól megy. É

Az a nép, melynek ilyen fiai- lányai vannak - még ha nem is mind lakik Izraelben - nagyon gazdag, nagyon fejlett, és mindenben vezető.

Fekete Károly írta...

Különös, hogy amíg a 13milliós zsidóság 170 Nobel-díjast adott az emberiségnek - egészen hihetetlen arány! -, a Nobel-díjas izraeli zsidók száma kb. annyi, mint a magyar Nobel-díjasoké (akik javarészt szintén zsidók).

Ez vajon miért van?

Hajlamos vagyok azt hinni, hogy valamiféle... nemtudommilyen erő... Isten? ...csakugyan megmutatkozik a zsidókon keresztül... de ha igen, akkor ez az erő valamiért kihagyja az áldásból Izrael államot. Miért?

Nechemia ben Avraham írta...

Miért hagyja ki Izrael Államot? Nagyon is sok szempontból áldott hely az.

Fekete Károly írta...

Miért van olyan kevés izraeli Nobel-díjas, ha egyszer kb. a harmaduk zsidó?

Hogy lehet az, hogy egy ennyire hihetetlen teljesítményekre képes nép csak Izraelben nem teljesít olyan jól?

Azt hiszem, az Örökkévaló a zsidók oldalán van... de nem a mai Izrael állam oldalán. Csak rá kell nézni a térképre. A Nobel-díjasokra. A gazdasági mutatókra.

Senki sem lehet próféta a saját hazájában?

Fekete Károly írta...

Na de visszatérve a Nobel-díjakra.

Magyarországon kb. 100ezer zsidó van, Izraelben kb. 6millió. Hatvanszor annyi.

Hogy lehet az, hogy kb. annyi Nobel-díjasuk van, mint nekünk, miközben vagy hatvanszor annyi zsidó él ott?

Ennél értelmesebben nem tudom megfogalmazni.

Fekete Károly írta...

Amúgy Mokka, fogadd megkésett gratulációmat a sikeres betérésedhez. :-)

Aztán ügyes légy! Tudod: rajtad az Örökkévaló szeme, ha bűnbe esel, ha engedsz a rossz ösztöneidnek, keserves krokodilkönnyeket hullat.

Szerintem az ortodoxia túl mélyre ásott, manipulál a fogalmakkal és elkezdett bevándorlási hivatalt játszani, holott ehhez semmi köze, nem az ő dolga. Elég sajnálatosnak tartom, hogy Izrael jobbra tolódása az ő megerősödésüket is magával hozza. Szerintem egy tökös demokratikus államot kéne csinálni, olyat, mint az USA volt száz éve.

Szerintem az Örökkévaló miattuk nem tekint Izraelre, miattuk nem szereti Izraelt. Micsoda dolog megtiltani a zsidóknak, hogy a Templomhegyre lépjenek??? Ez ellene van mindennek! Mindenféle, csak általuk értett megfontolások alapján??? A Tórát a népnek írták, nem a beavatottak szűk körének és ezért tök világos, hogy mit kellene csinálni: elfoglalni az egészet, felépíteni a Harmadik Templomot, bemutatni az áldozatokat és bízva bízni, hogy történjék valami.

Nechemia ben Avraham írta...

Templomhegy ügyben nem egészen értünk egyet, érzelmileg teljesen úgy vagyok vele, ahogyan te, ellenben nagyon nyomós halachikus érvek szólnak amellett is, hogy nem szabad felmenni, több komoly, szavahihető rabbitól hallottam, és nem csak tiltották, de meg is indokolták. A közeljövőben mindenképp lesz cikk a Templomhegyről és a Harmadik Templomról, mert engem is foglalkoztat a probléma.

Fekete Károly írta...

...és emiatt Izrael állam az Örökkévaló előtt mindig csak egy közönséges ország marad.

Szerintem a zsidók - és főképp a rabbik - azért nem mennek a Templom-hegyre, mert félnek. Mert nem tudják, hogy mi fog történni. És ezért inkább húzzák-halasszák a dolgot.

Talán ez is a prófécia része. A Nép akkor mehet majd be oda, ha lesz elég hite hozzá.

Most még. Most még fél.

Józsué, Ezra szöges ostorral verné őket imára!

Névtelen írta...

Teller Ede is mengmondta, ő is zsidó volt, hogy a magyar nyelven keresztül lett képes arra a teljesítményre, mármint a részecskefizika terén. Tehát nem kell elájulni ettől a listától, főleg, mert a Nobel díjak is meg vannak bundázva, elég, ha csak a béke Nobel díjakat nézzük!

Amúgy itt is felmeről az örök kérdés: most a zsidó az vallás vagy egy nép ? Mert itt a lista kapcsán mintha nép lenne. Mert ha nép, akkor miért is nem nemzetbiztonsági kockázat az izraeli-magyar kettős állampolgárság Magyarország számára ?

Na ez itt a kényes kérdés, nem az, hogy miért van olyan sok zsidó Nobel díjas.

Névtelen írta...

Miért kellene felháborodni egy belterjes listán?

Gabi Zeevi írta...

Fekete Károlynak:
Egy vicc szerint a hazugság fokozatai: a legalsó a "kegyes", fölötte van a "durva", és legfelül a "statisztika".
Hogy lehet ezt a kérdést így feltenni: "Magyarországon kb. 100ezer zsidó van, Izraelben kb. 6millió. Hatvanszor annyi.
Hogy lehet az, hogy kb. annyi Nobel-díjasuk van, mint nekünk, miközben vagy hatvanszor annyi zsidó él ott?"
Sehogy! Először is: amikor az első magyar megkapta a Nobel-díjat, akkor közel 1 millió magyarajkú zsidó élt arrafelé. Másodszor: azóta hány év telt el, száz? Összehasonlításul: Izrael Állam 1948-ban jelent meg a térképen. Első szűkös évtizedeiben az építéssel, a befogadással, a fennmaradással volt elfoglalva. Első Nobel-díja irodalmi volt, - ekkor az izraeli zsidók száma még csak 3 millió körül járt. Utána békedíjak jöttek, és csak 2000 után kezdtek záporozni a tudományos Nobel-díjak. Hány év telt el azóta? Hány év alatt érte el az izraeli díjazottak száma a patinás kultúrával rendelkező M.o. díjazottjainak számát? És ezzel vége lett a listának?
Legyünk optimistábbak - és objektívebbek!

Gabi Zeevi írta...

Fekete Károlynak:
Egy vicc szerint a hazugság fokozatai: a legalsó a "kegyes", fölötte van a "durva", és legfelül a "statisztika".
Hogy lehet ezt a kérdést így feltenni: "Magyarországon kb. 100ezer zsidó van, Izraelben kb. 6millió. Hatvanszor annyi.
Hogy lehet az, hogy kb. annyi Nobel-díjasuk van, mint nekünk, miközben vagy hatvanszor annyi zsidó él ott?"
Sehogy! Először is: amikor az első magyar megkapta a Nobel-díjat, akkor közel 1 millió magyarajkú zsidó élt arrafelé. Másodszor: azóta hány év telt el, száz? Összehasonlításul: Izrael Állam 1948-ban jelent meg a térképen. Első szűkös évtizedeiben az építéssel, a befogadással, a fennmaradással volt elfoglalva. Első Nobel-díja irodalmi volt, - ekkor az izraeli zsidók száma még csak 3 millió körül járt. Utána békedíjak jöttek, és csak 2000 után kezdtek záporozni a tudományos Nobel-díjak. Hány év telt el azóta? Hány év alatt érte el az izraeli díjazottak száma a patinás kultúrával rendelkező M.o. díjazottjainak számát? És ezzel vége lett a listának?
A - nem százezres, hanemm majd milliónyi - magyar zsidóság egy 15, majd 10 milliós ország alapépítményei, keretei között szerezte meg a díjakat, nagyjából száz év alatt. Az izraeli zsidók egy 3, majd 8 milliós állam adottságai között, nagyjából 20 év alatt.
Szóval, kinek a teljesítménye nagobb, mégpedig sokszorosan?

Legyünk optimistábbak - és főleg objektívebbek!

Névtelen írta...

Martin Luther King is posztumusz kapta meg a béke Nobel-díjat ha jól tudom. A magyar származású zsidó Nobel-díjas akkor most magyarnak vagy zsidónak számít? Mert ha vallási alapon tekintjük akkor kéne keresztény, buddhista, ateista stb kategóriákat is bevezetni, ha pedig nemzeti alapon nézzük akkor a zsidó nem zsidó hanem magyar, a különbségtétel értelmetlen.

Névtelen írta...

Egyszerű, azért van annyi Nóbel-díjatok mert "ti" osztogatjátok magatoknak!