Oldalak

2008. április 15., kedd

"Itt Jeruzsálem szíve ver dicső hullámokat"

Az Erec Jiszráél-i rádiózás története a harmincas évek elején kezdődött: ekkoriban jelentek meg jómódú emberek házain az első antennák. A boltokban is lehetett már készülékeket kapni; ezekkel távoli, rövidhullámon sugárzott adásokat fogtak, így a párizsi rádiót, valamint a BBC Birodalmi Adását. Az annalesek szerint 1932-ben 675 bejegyzett vevőkészülék volt a zsidó állam későbbi területén: ez volt az esztendő, amelyben megkezdte működését az első rádióállomás. Az alábbiakban az izraeli rádiózás kronológiájával ismerkedhettek.

1932. április 7-én - e hónapban hetvenhat éve - kezdte meg a működését a Levantei Vásáron, Tel-Avivban a legelső nem vezetékes rádió Erec Jiszráélben. A kezdeményezés Mendel Abramovics nevéhez fűződik, aki külön engedélyt kapott az állomás felállítására a brit mandátumi kormányzattól. Először Abramovics beszédét, valamint Tel-Aviv polgármestere, Méir Dizengoff néhány szavát sugározták. Dizengoff annak a reményének adott hangot, hogy az éter hullámain át az egész világ zsidó közönségét elérik majd. A Rádió Tel-Aviv három évig működött, 1935. áprilisában zárt be.

1936. március 30-án avatta fel Ramallán a brit mandátumi hatóság a Palestine Broadcasting Service (PBS) ramallai stúdióját és a 668 kiloherzen, 449 méteren sugárzó, húsz kilowattos adóját. A napi angol, arab és héber nyelvű adásokhoz stábot toboroztak, s annak tagjait a BBC képezte ki. Az állomás megszületését hatalmas feszültségek kísérték: heteken belül ki is robbant a véres arab felkelés. Az állomás héber neve Kol Jerusálájim, azaz Jeruzsálem hangja lett. Kompromisszumból eredően – a zsidók eredetileg a Kol Erec Jiszráél – Erec Jiszráél Hangja – nevet szerették volna neki adni, de az arab fenyegetések hatására visszakoztak. Akkor – és még sokáig – hittek a havlagában, az önmegtartóztatásban. No meg a szellem erejében.

Ebben hitt Patai József is, aki Az új Palesztina útjain című, szenzációs könyvének előszavában megindultan számolt be a PBS adójának elindulásáról:

Ha beállítják a rádiót a 449. hullámhosszra és a Biblia nyelvén hallatszik a legmodernebbül felszerelt ramallai leadó héber programjának mindenkori bevezető mondata: Háázinu lekol Jerusálájim!, Figyeljetek Jeruzsálem hangjára! Sálom! Béke! És korok kapcsolódnak össze az aether hullámain át, közeli és távoli idők, ó-testamentum és új technika, Béke igéje és harci tudósítás, Dávid király zsoltárai és napi események, prófétai víziók és profán aktualitások. És felénk zeng Ávigdor Háméiri rádióavató szózata, mely sokezer éves múlt mélységéből fakad, és jövendők végtelensége felé szárnyal:

Halljátok népek a világ minden szélén,
S halljad Izrael a szétszórtság minden partjain,
Figyeljetek, ünnep szava szól!
Itt Isten városa hív a ködből,
Itt a király szentélye hallatja hangját,
Itt Jeruzsálem beszél:

Korok, népek, harcok ködhomályából
Évezrek emberi szenvedésének mélységéből
Szavam, Jeruzsálem szava, nem egyszer lobogott,
Nem egyszer tört ki a fény falaim árnyékából,
Nem egyszer villogott Isten villáma felhőimből,
Nem egyszer lángolt a látomás, a gyász, a harag,
De szavamat elnyelték, elsodorták vérfolyamok,
S hangom, Jeruzsálem hangja, megszakadt…

Akkor, midőn elhallgatott Izrael lantosa
S Cion hegyén állt fia, aki nem ontott vért,
S kiterjeszté karjait felemelve az ég felé –
Akkor szárnyat bontott
Az ember szava, Jeruzsálem látomása:
„Házam imádság háza lészen minden népeknek”
És Jeruzsálem felé tekintett akkor minden nép szeme…

Halló, itt Jeruzsálem rádiója szól –
Halló, itt az igazság vára, fénynek tornya,
Itt embersasok fészke, minden elnyomottak reménye,
Itt harsogja harsonáját minden Messiás,
Itt népek sorsa áll az örök mérlegen,
Itt az örök Isten áll a vártán!
Halló, itt Jeruzsálem beszél…
A látomás szíve, mely bezárult, ím, újra dobban
S három szentségek bölcsőjéből újra felragyog
Az isteni törzs ága, a béke fejedelme…
Tűnjön a gyűlölet, a bosszú, a gonoszság,
Itt Jeruzsálem szíve ver dicső hullámokat
S a négyszázkilencvenkilenc hullámhosszon
Jön az üdvösség igéje…

Ébredjetek világ népei a vérontás álmából,
Isten áldásának bősége minden gyermekére árad,
Emeljétek a béke jobbját a napok vége felé,
Jertek, szeretet szomjasai, igyatok
Jeruzsálem csobogó látomásából,
Halljátok népek a világ minden szélén
S halljad Izrael, és hallasd minden végek felé:
Itt a Béke, boldogság igéje zeng ki a ködből –
Halló, halló, halló, itt Jeruzsálem rádiója szól!

***

1938-ban megjelenik az első – héber és angol nyelvű – rádióújság, és a médium ebben az évben számol be arról, hogy hamarosan vetélytársat kap: a PBS egy magas rangú embere szerint hamarosan beindul Erec Jiszráélben a televíziózás. A tévére még várni kellett, ám a rádió mégsem maradt vetélytársak nélkül. A harmincas évek végén megkezdik tevékenységüket a különféle felszabadító mozgalmak – és elkezdi a műsorszórást az első illegális rádióállomás is.

1939. júliusában Jeruzsálemben, a mai Heléna királynő (akkor: Queen Melisande) utcában átadják a PBS új épületét. A mai napig itt található a Kol Jiszráél.

1939. augusztus 2. Az Irgun Cvai Leumi (Ecel – Nemzeti Felszabadító Hadsereg) földalatti szabotázsa időlegesen megbénítja a PBS-t, s a személyzet két tagját megölik; az adás azonban csak rövid ideig szünetel, s hamarosan újra megkezdik a műsorszórást az eredeti ramallai stúdióból.

1940. március 13. A Hagana a 42 méteren (700 kHz) kezdi meg a maga illegális műsorszórását. Ez az adó már a Kol Jiszráél (Izrael Hangja) nevet kapja, s hamarosan a Hagana úgy dönt: ha egyszer megalakul az állam, annak hivatalos rádióállomása is ezt a nevet kapja. Az eredeti Kol Jiszráél azonban már 1940 júniusában beszünteti az adást, amikor fennáll a tengelyhatalmak földközi-tengeri inváziójának veszélye.

1942-ben indul be a PBS2 húsz kilowattos adása az 574 kHz-en (522 méter), míg a PBS1 a 677 kHz-re (443 méter) költözik, mert így jobban fogható Európában, és a környékbeli hullámhosszokon nincs más állomás.

1943-ban a brit hadsereg jóvoltából beindul a Forces Broadcasting Service közel-keleti szekciójának első palesztin állomása. Ennek stúdiói a Cion-hegyen vannak, a St. Peter in Gallicantu vendégházban, az adó pedig Bét Dzsallán. Az állomás később a 216 méterre (1391 kHz) költözik, és megkezdi működését a második állomás is, amely az Indiában állomásozó brit csapatok számára sugároz műsort. A világháború folyamán az FBS további adótornyokat létesít Haifán, Ramlán, Gázában és Kasztinán.

Szintén Jeruzsálemben üzemel a Sark al-Adna arab adó, amely a brit mandátum végeztével beszünteti adását és Ciprusra költözik, ahonnét az 1956-os szuezi válságig működik. Akkor a Ciprust birtokló britek bezáratják.

1945. október 4. A Hagana Kol HaHagana néven indítja be újból illegális adóját, a brit-ellenes zsidó szabadságharc fokozódása idején. A médium a szabadságküzdelmek idején kulcsfontosságú szerephez jut, pszichológiai hatása felmérhetetlen.

1946. február 18. A brit hadsereg a nyomára bukkan a Lechi (Lochaméi Chérut Jiszráél – Izrael Szabadságharcosai) felszabadító szervezet állomásának, és letartóztatja annak munkatársait, köztük Geula Kohént, aki később politikus asszonyként hosszú pályát fut be. Ekkoriban már egy sor különféle vevőkészülék kapható az országban.

1947-ben – ahogyan közeledik a brit csapatok kivonásának ideje – a PBS arra készül, hogy beszüntesse adásait.

1948. május 14. Kikiáltják a független Izrael Államot. A PBS és a korábban illegálisan működött Hagana-rádió személyzetének és műszaki bázisának segítségével kezdi meg adását a Kol Jiszráél, amely kezdetben állami hivatalként működik, előbb a belügyminiszter, később a Postaügyi Minisztérium, majd pedig egyenesen a Miniszterelnöki Hivatal égisze alatt. A Felszabadító Háború során Ramallát a transzjordániai Arab Légió szállja meg, a város később a Jordán Hasemita Királyság részévé válik, egészen 1967-ig. Az ottani adó a Hatnapos Háborúig folytatja az adást – immár a jordán propaganda szolgálatában – a 677 kHz-en.

1948 történetéhez tartozik, hogy a jóval később palesztinnak elnevezett arab menekülthullám ekkoriban indult el, javarészt az arab rádióállomások uniszónó hecckampányának köszönhetően, amelyekben – különösen a korábban blogunkban taglalt Déir Jászín-i események után – arra szólították fel az Erec Jiszráél területén élő arabokat, hagyják el lakóhelyüket, vagy különben a zsidók mindenkit kiirtanak. Az arab menekülők java része ezeknek az adásoknak a hatására vett vándorbotot a kezébe, és csak kisebb részüket szólították fel távozásra a honfoglalást végrehajtó izraeli erők.

1949-ben Izrael – a világon a legelsők között – kezd ultrarövid hullámú (FM-VHF) műsorszórásba. Ez sok országban még tíz-húsz évvel később is csak kísérleti jelleggel indul meg. Az FM-et eleinte csak arra használják, hogy a szignált eljuttassák a stúdiókból a középhullámú adókhoz.

1949. október 30. A londoni BBC megkezdi a napi rövidhullámú műsorszórást Izrael felé. A héber adás 1968. október 27-ig szól; a célközönség igyekszik mindenféle műhelytitkot eltanulni s azt a hazai viszonyok közt a lehető legjobban felhasználni.

1950. március 11. Kimondottan a külföldnek szánva indul meg a Kol Cion laGolá (Cion Hangja a Gálutnak [„diaszpórának”]); ezt a Cionista Világszervezet és a Szochnut közösen működteti. A Kol Cion 1958-ban beolvad a Kol Jiszráélbe, a külföldnek szánt adások azonban maradnak máig – Izrael Hangja magyarul is hallható.

1950. szeptember 24-én indul be a Gáléi Cáhál, az izraeli hadsereg rádiója. Ez a Kol Jiszráél első hazai versenytársa. A korábban az állami adón sugárzott katonai programok mind a Gáléi Cáhálra költöznek át.

1951-ben teljesen átszervezik a Kol Jiszráélt, létrejön az Izraeli Műsorszóró Szolgálat.

1952-ben a 652 kHz-en beindul a Reset Bét, azaz a kettes számú adás; a másik a Reset Alef, egyes műsor nevet kapja. A külföldre irányuló adásokat a házon belül Reset Gimelként, hármas csatornaként emlegetik.

1953-ban az RCA-tól megvásárolják az első nagy teljesítményű rövidhullámú adót a Kol Cion számára.

1957-ben a Reset Bét svédül, franciául és angolul is sugároz a Szináj-félszigeten állomásozó ENSZ-békefenntartó erőknek. Ez év április 27-én hallgatják a legtöbben az izraeli rádió népszerűségben a Kossuth Szabó családjához hasonlítható programját, a Hárman egy csónakban-t.

1958-ban arab adás indul Szout el Iszraíl néven: ez lesz a Reset D, a 737 kHz-en. Az adás száz kilowattos.

A Kneszet 1963. március 2-án szavazza meg az iskolatévé létesítését, s ez év augusztus 8-án meg is születik a megegyezés az amerikai CBS-szel, amely segít az izraeli televíziózás beindításában.

1965. június 6-án fogadja el a Kneszet a Műsorszóró Hatóságról szóló törvényt, amely létrehozza az Izraeli Műsorszóró Hatóságot (angol betűszóval: IBA). A Hatóság hatáskörét 1968-ban a tévére is kiterjesztik.

1967. júniusa. A Hatnapos Háborúban a ramallai adó visszakerül jogos tulajdonosaihoz; innentől fogva ez szórja az IBA arab adását a Reset Daleten, egy 1942-es Marconi adóval, amely a mai napig működik (az eredeti 1936-os adót a jordánok leszerelték; a németek egy 100 kilowattos Telefunkent ajándékoztak nekik, amit épp akkor szereltek fel, amikor a háború kirobbant.)

1968. május 2. A harmincas években is már tervezett televízió a Függetlenségi Nap közvetítésével kezdi meg adását. A rádiónak most már komoly riválisa van – noha nem ettől a naptól fogva. Tévékészülékeket már 1960-tól árultak, amikor még csak Ciprust, Egyiptomot és Libanont lehetett fogni. A hazai tévéműsor azonban elsöprő sikert arat. Mindenki nézi, mint arról egy korábbi posztunkban beszámoltunk.

1969. Ebben az évben nagyban javul a rövidhullámú rádiózás: négy darab 300 kilowattos adót vesznek.

1972. július 26. Az Emek Háélá telekommunikációs állomással Izrael is bekapcsolódik a műholdas közvetítések világába.

1973. május 18. Béke Hangja néven kezdi meg Ábie Nátán kalózrádiója az adást a Földközi-tengerről, a tengeri határon kívül lehorgonyzott hajóról. Az adó embertelenül népszerű lesz, a hatóságok tehetetlenek vele szemben.

1976. júniusa. Most valóban Reset Gimel néven kezdi meg működését egy, kimondottan a könnyűzenére szakosodott csatorna az 531 kHz-en és FM-hullámhosszokon. Mint a Reset Bét, ez is közöl reklámokat. A tengerentúli csatorna, mivel a Gimel név immár hivatalosan foglalt, a Reset Hé nevet kapja az ábécé következő – ötödik – betűje után.

1983-ban Kol HaMúzika néven a Bartókhoz hasonlatos komolyzenei-kulturális adó indul a Reset Alef korábbi FM-bázisán.

1987. április 10. Aláírják a megállapodást az Amerika Hangja (Voice of America) rádióállomással egy, az Arava völgyében létesítendő erős rövidhullámú átjátszóadóról, ám később környezetvédelmi problémák merülnek fel – az adó károsan befolyásolná a vándormadarak húzását –, így a megépítésétől eltekintenek. Ugyanezen esztendő októberének 7. napján két hónapos általános tévé- és rádiósztrájk kezdődik.

1993. október 1. A palesztinokkal folytatott béketárgyalások hatására Ábie Nátán elsüllyeszti a hajóját a Béke Hangja kalózrádióval egyetemben, mondván, az elérte célját.

1994. májusa. A palesztinok a nekik juttatott autonómia értelmében szabadon üzemeltethetik rádió- és tévéállomásaikat.

1995 szeptemberében kezdi meg az adást az első kimondottan kereskedelmi rádió.

1996. május 18. Megkezdi működését az Ámosz–1 izraeli műsorszóró műhold.

Nincsenek megjegyzések: