Hoszni Mubaraknak mint diktátornak valamelyest tekintettel kellett lennie kritikus amerikai szövetségesére és a világ közvéleményére, így nem engedhette meg magának, hogy a feltétlenül szükségesnél jobban trancsírozza az ellenzéket. Az őt leváltó katonai vezetésnek már sokkal kevesebb a skrupulusa.
Napok óta ismét összecsapások színhelye a Tahrír tér, a halottak száma több tucat. A tüntetők el akarják érni a katonai vezetés távozását, illetőleg attól tartanak, hogy a rövidesen megkezdődő választások végeredményétől függetlenül a főtisztek nem fogják átadni a hatalmat. Számosan azt kifogásolják, hogy Egyiptom lényegében semmit nem változtatott az Izraellel kapcsolatos külpolitikáján; a legtöbben azonban azért mentek utcára, mert az ínség még nagyobb, mint Hoszni Mubarak alatt volt, és az üres hasakat a forradalom sem töltötte meg.
A hatóságok saját állításuk szerint gumilövedékekkel oszlatnak, több egyiptomi kórházban azonban azt állítják, az ő műtőikben éles lőszerrel leterített tüntetőket operáltak meg. A rohamrendőrség gumibotot, vízágyút és könnygázt is bevet az elkeseredésükben ismét utcára vonuló tömegekkel szemben. A zavargások Kairón kívül Alexandriában, Port Szaídban és más vidéki városokban is kirobbantak. Izraeli állampolgárok számára ezekben a napokban, hetekben semmi szín alatt nem ajánlatos Egyiptom meglátogatása, még a biztonságosnak mondott turisztikai központoké sem.
A tüntetéseket szervező több tucat ellenzéki csoport azt akarja elérni, hogy alakuljon meg egy civil „nemzeti megmentési kormány” még a választások előtt. A legbefolyásosabbnak tartott Muzulmán Testvériség, a választások egyik nagy esélyese azonban nem biztatja követőit arra, hogy az utcára menjenek; egyik vezéralakjukat, aki megjelent a Tahrír téren, emiatt inzultálták is az utcai harcosok. A Testvériségnek azonban jelenleg nem érdeke a nyugtalanság további szítása, mivel biztos abban, hogy a választások eredményeként meghatározó erővé válhat, ugyanakkor érdeke, hogy a Nyugat felé a mérsékelt, megfontolt iszlamizmus képét sugározza magáról, azt az érzést keltve, hogy elveti a felelőtlen erőszakot.
Emberjogi csoportok véleménye szerint teljes mértékben megszegte a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa azt az ígéretét, hogy figyelemmel lesz az emberi jogokra. Az Amnesty International Londonban kedden kiadott közleménye szerint a junta békés tüntetőkre csap le, a mubaraki szükségállapot rendelkezéseit kiterjesztette, így ma az elnyomás nagyobb, mint Mubarak idején volt.
Az Amnesty szerint tiltakozókat, újságírókat, bloggereket, sztrájkolókat hurcol el a kilenc hónapja hatalmon lévő katonai rezsim, amely „összezúzta” az egyiptomi forradalom minden célját, és brutalitásában a Mubarak korszak legsötétebb napjait idézi.
A junta még augusztusban maga is elismerte, hogy a katonai bíróságok országszerte 12 ezer polgári személy ügyét tárgyalták és tizenhárom halálos ítéletet hoztak; a tárgyalások zöme az Amnesty szerint nem felelt meg a jogállamiság legminimálisabb követelményeinek se. A szervezet kiemeli Maikel Nábil Szánád blogger esetét, aki jóval a forradalom állítólagos győzelme után, áprilisban három évet kapott csak azért, mert kritizálta a hadsereget és a kényszersorozás intézményét.
Nem Szánád esete az egyetlen, egy sor újságíró, rádiós és tévés személyiség ellen emelt vádat katonai ügyész azon az alapon, hogy „negatív képet” közvetített a katonaságról.
Az Amnesty szerint október 9-én huszonnyolc embert öltek meg, amikor a biztonsági erők kopt keresztények fegyvertelen és békés tiltakozó megmozdulását oszlatták fel. Az orvosok és a kórboncnokok tanúvallomásai szerint a halálesetek nagyobbik részét éles lövedékek okozták, néhány áldozatot pedig nehéz gépjárművekkel – páncélkocsikkal – tapostak szét.
Az emberjogi szervezet azt állítja, több jelentést kapott arról, hogy a biztonsági erők egyes esetekben nem maguk cselekednek, hanem felbérelt fegyvereseket uszítanak tüntetők megtámadására, később pedig azt állítják, a történtekhez nem volt közük. Ilyen jelenségről sohasem szóltak hírek a Mubarak-rezsim idején.
Egyes börtönökben folytatódnak a kínzások is, olvasható az Amnesty International közleményében, amely megemlíti: nincs tudomása arról, hogy emberek sanyargatása miatt bárkit is felelősségre vontak volna.
.gif)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése