Reggelente vágyakozva szemlélem égbeszökő karcsú ágaikat, esténként megadóan elnézem földbemarkoló vaskos gyökérrendszerüket. S olykor-olykor talán még álmaimban is láthatom, ahogy a szélben némán hajladoznak körülöttem ezek a kérges testű szolgálattevő angyalok.
Ma reggel is kábultan faggatom a hajnali ébredés határán képzeletemben még komótosan táncot lejtő didergő faágakat: vajon miért adakoznak oly serényen, s miért ígérnek még csupaszon is oly erősen, hogy mindig lesz majd folytatás?
Mint kulcs a zárba, oly precízen illeszkedik a remélt válasz, eszmélő gondolataimba: aki örökkétig szeret, az benneteket folyvást etet, s növelő mennyei gondoskodása kifogyhatatlan.
Köszönet Uram hát a fákért, köszönet minden újra alkotott világért, mert Te az új kezdetek és a végtelen lehetőségek Királya vagy! Gyümölcsben bőséges, áldott szép esztendőt Erecen innen és túl!
***
A Miért Cion? Levana írásával boldog Tu Bisvátot kíván minden olvasójának. Tizenötféle gyümölcsöt egyetek! NbA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése