Könyvajánló – Marcus Lord: Szerelmem, Tel-Aviv

„…Sokan másra esküsznek, Jeruzsálemre, mert szent, Haifára, mert ott dolgoznak, vagy a gyöngyszemre, Eilátra. Én azonban erre a városra esküszöm, ahol hetven nyelven beszélnek, mindig zajlik az élet, az utcák teli vannak macskával, és bársonyosan melegek az éjszakák. Én ebben a harsány és tiszteletlen városban hiszek, fiatalember. Az én szerelmem Tel-Aviv.”

Ezzel a felütéssel jelent meg ma egy könyv, amiről a legkevesebb, amit elmondhatunk: igazán szívvel írták meg. Sok helyütt mintha személyesen nekem szólt volna. És tudom, sokan vannak, akiket – noha csak egy-két hétre is fordultak meg Izrael legnagyobb városában – örökre magával ragadott valami, valami nagyon forró, valami nagyon szenvedélyes. Ha kezükbe veszik Marcus Lord könyvét, ők nem fognak csalódni.

Persze azok sem, akik szeretik az „eksönt”, a színvonalas szórakoztatást, a pazar meseszövést, és már nagyon elegük van a dömpingben ömlesztett, hozzá nem értőkkel gombokért lefordíttatott ponyvával, valamint azzal, hogy a könyvesboltokba belépve úgy kell magukat átverekedniük a degenerált „életmód-könyveken”, a lábszagú műsztárokról szóló bornírt ostobaságokon, no meg a fogyókúráról, kertészkedésről elkövetett okosságokon és más egyéb csillogó kiállítású szeméten.

A Szerelmem, Tel-Aviv: regény a javából.

Sőt, az évtized talán legpörgőbb regénye, ami részint Tel-Avivban, részint viszont Gázavárosban, a Jasszer Arafat halála utáni képlékeny időszakban játszódik. Menáchem Áloni tábornok, az egykori zsidó terroristák utolsó mohikánja, aki öt évtizede, a hőskorban még véres megtorló csapást hajtott végre Jordánia területén, kis híján merénylet áldozata lesz. Miután ezt meghiúsítják, a palesztin Hamasz ezredese, Mohamed Taufík nagyszabású tömegmészárlást tervez. Az izraeli belső elhárítás emberei egykori palesztin besúgójuk kapcsán nem tudják eldönteni, emberük valóban „bejött a hidegről”, vagy netán kettős ügynök – de igazán sok idejük nincs arra, hogy vele foglalkozzanak, hiszen számos terrorcselekményt kell meghiúsítaniuk, maradék erejüket pedig leköti, hogy megszervezzék az év esküvője biztosítását. A nagyszabású eseményre a zsidó metropolisz legpatinásabb éttermében kerül sor.

Az izraeliek váratlan szövetségesre lelnek egy palesztin rendőrtiszt személyében, aki számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szélsőségesek útja nem járható. Közben tel-avivi srácok egy csoportja magándetektív-akcióba kezd – eleinte félig játékból, ám a képzelt eseményekből fokozatosan kibontakozik a hátborzongató valóság…

A több cselekményszálon futó, sodró lendületű könyv egy darabka igazi Közel-Kelet. Akció, kaland, feszültség, utánozhatatlan atmoszféra: ez Marcus Lord új kötete. Minden kocka a helyén. Jómagam két alkalommal érkeztem meg Tel-Avivba: először 1991. augusztus 22-én, egy csütörtöki napon, mint új bevándorló. Mintha ma lett volna: ügyintézés a megfelelő irodákban, rengeteg aláírás, taxi, szálloda, az első sör az Allenbyn, és utána valami vonzott. Valami, ami rettenetesen erős volt. Mohón nekiindultam ennek a fülledt metropolisznak, anélkül, hogy tudtam volna, merre megyek, mit keresek. És mégis: az első pillanattól fogva otthon voltam Tel-Avivban, soha nem tévedtem el.

Úgy képzelem, valami ilyen élmény vár az értő olvasóra is. Noha vérbeli egzotikus könyvről van szó, az első pillanattól fogva ismerősnek fogja találni…

P.s.: No, kíváncsi vagyok. Aki már elolvasta, írja meg a véleményét. Hátha csak én vagyok elfogult?

A Könyvneten megrendelheted itt,és bele is olvashatsz: http://konyvnet.hu/konyv.php?konyv_id=43023&knsid=MuqGYp3gDOh24rK1wgfybnTwgD8oeDvkTJIYkMVjiYjWgaSHF6