Januári évfordulók

1798. január 1. Az orosz kormány kinevezi az első zsidó cenzort, akinek feladata az Oroszországban kiadott vagy külföldről importált valamennyi héber nyelvű könyv felülvizsgálata.

Joszéf Mendelovics, az ismert szovjet refjuznyik, Cion foglya elmondta: amikor cionista tevékenysége miatt a Szovjetunióban egyik börtönből a másikba küldték, minden egyes újabb börtönben elkobozták tőle a Tórát, és csak akkor kapta vissza, amikor továbbszállították. Volt azonban nála egy másik könyv is: Brezsnyev jiddisre fordított beszédei. Azt eszelte ki, hogy kicseréli a két könyv borítóját, a Brezsnyev-beszédek megtartását ugyanis engedélyezte a cenzor – aki akkor, a hetvenes években persze már se héberül, se jiddisül nem tudott.

1808. január 1. Oroszországban hatályba lépnek a zsidók földtulajdonlását korlátozó rendelkezések.

1837. január 1. Pusztító földrengés rázza meg Erec Jiszráélt. Cfáton több mint kétezren veszítik életüket, Tverján hétszáz a halottak száma.

1939. január 1. A náci Németországban életbe lép az a törvény, amelynek célja a német gazdasági élet végleges megtisztítása a zsidóktól.

1940. január 1. A náci Németországban rendelet tiltja meg, hogy zsidók imádkozni gyűljenek össze, akár templomban, akár magánlakásokon.

1012. január 2. Egyiptomban zsidó gyászolókat támadnak meg egy temetésen.

1966. január 2. Spanyolországban az 1492. évi kiűzetés után ezen a napon született újra először zsidó gyermek. A kiűzetésről szóló törvény elvileg a múlt század kilencvenes éveiig érvényben volt.

1782. január 2. II. József osztrák császár kiadja híres türelmi rendeleteit, amelynek fő célja nem annyira a zsidóság emancipációja, mint inkább asszimilációja.

1676. január 3. Frigyes Vilmos brandenburgi uralkodó rendeletet ad ki a berlini zsidók privilégiumainak védelmében.

1278. január 4. Az inkvizíció megégeti Jichák Málesz toulouse-i rabbit, aki engedélyezte, hogy zsidó temetőben hantoljanak el egy kikeresztelkedett zsidót, aki azonban nem bírta a kereszténységet és visszatért ősei hitéhez.

1826. január 5. Maryland államban érvénybe lép az ún. Zsidótörvény, amely lehetővé teszi zsidók számára a közhivatal viselését, amennyiben a jelentkező hisz a halál utáni jutalomban, illetve bűnhődésben.

1957. január 6. Moszkvában létrejön a Kol Jákov jesiva. A szovjet terror-rendszer a tanintézmény engedélyezésével kívánja demonstrálni, hogy nem is antiszemita.

1949. január 7. Izrael az Egyiptommal vívott küzdelmek során lelő öt brit gépet, amelyek túl közel kerülnek a frontvonalhoz.

1598. január 8. Genovából kiűzik a zsidókat.

1349. január 9. A svájci Bázelben zajlik a világtörténelem első holokausztja: külön erre a célra tervezett és épített faházakban égetik meg a zsidókat.

1941. január 9. A varsói zsidóknak ettől a naptól tilos nyilvánosan üdvözölniük egy németet. Ugyanezen a napon a bukaresti pogromokban háromezer zsidó veszíti életét.

1947. január 10. Az Erec Jiszráélt megszállva tartó brit erők két, bevándorlókat szállító Alija Bét-hajót irányítanak Ciprusra, utasaikat – köztük a holokauszt túlélőit – lágerekbe zárják.

1948. január 10. Az ún. Arab Felszabadítási Hadsereg támadása Erec Jiszráél ellen, négy hónappal Izrael Állam kikiáltása előtt. Az arab szabadcsapatokat a szír Fauzi Kaukadzsi vezette. Eredetileg tízezer fősre tervezték, de legfeljebb hatezresre sikeredett. Soraikba fogadtak jugoszláv és német háborús bűnösöket, török kalandorokat és brit dezertőröket is.

1799. január 11. Napóleon seregei Gáza és Jafó felé közelegnek, Jeruzsálemben ostromállapotot hirdetnek.

1971. január 11. Az izraeli statisztikai hivatal jelentése szerint az Ország lakossága ezen a napon érte el a hárommillió lelket.

1917. január 12. Megalakul az Erec Jiszráél-i zsidóság első átmeneti tanácsa.

1898. január 13. Émile Zola francia író feltárja a közvélemény előtt a Dreyfus ügy valódi természetét a Félix Faure elnöknek intézett nyílt levelében (képünkön). Az írás címe – J’accuse!, azaz: Vádolok – a híres francia újságírótól és későbbi politikustól, Georges Clemenceau-tól származik. A világhírű, nemzetközileg megbecsült író fellépése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy felülvizsgálják a hazaárulás vádjával ártatlanul száműzött zsidó tisztet. Dreyfus tárgyalásán a Neue Freie Presse című bécsi lap tudósítójaként Herzl Tivadar is ott van; az esemény arra döbbenti rá, hogy a zsidók mindig, mindenütt, menthetetlenül idegenek maradnak, így saját hazára van szükségük.

1958. január 13. A Pravda egy cikke nyomán Szovjetunió-szerte fellángol az antiszemitizmus.

1601. január 14. A katolikus egyház héber nyelvű könyveket és kéziratokat éget Rómában.

1866. január 15. A svájci zsidók egyenjogúsításának napja.

1852. január 16. Megalakul Amerika első zsidó kórháza, a New York-i Mount Sinai.

1948. január 16. A Lamed-hé halála. Az arabok a Hagana harmincöt tagját csalják tőrbe és gyilkolják meg a Hebronhoz közeli hegyekben.

1466. január 17. Az első zsidó egyetem jön létre – orvosi és jogi karral – Szicíliában.

1941. január 19. Folytatódnak a romániai pogromok, további hatezer zsidó hal mártírhalált.

1942. január 20. A Wannsee-konferencia napja. Ezen a napon születik döntés a zsidókérdés végleges megoldásáról Berlinben, az az Am Grossen Wannsee 56-58. szám alatt…

1965. január 20. Francisco Franco tábornok zsidó képviselőkkel találkozik a spanyolországi zsidó közösség jogi státuszának megvitatása céljából. Az 1492-es kiűzetés óta ez az első hivatalos kontaktus Spanyolország és a zsidóság között.

1957. január 20. Az izraeli erők kiürítik a Szináj-félsziget legnagyobb részét.

1492. január 23. Először nyomtatják ki a Tórát.

1911. január 24. Létrejön Émek Jezréel első települése, Mercháviá.

1949. január 24. Franciaország elismeri Izrael Államot.

1904. január 25. Herzl Tivadar találkozik X. Piusz pápával, aki közli vele: a Vatikán ellenzi, hogy Jeruzsálem zsidó kézre jusson.

1925. január 25. A jeruzsálemi gyerekek meghonosítják a fővárosban a faültetés szokását.

1945. január 26. A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja Auschwitzot.

1949. január 26. Svájc elismeri Izrael Államot.

1980. január 26. Izrael és Egyiptom rendes diplomáciai kapcsolatokat létesít egymással.

1969. január 27. Damaszkuszban nyilvánosan kivégeznek kilenc zsidót.

1949. január 28. Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Chile elismerik Izrael Államot.

1790. január 28. A Francia Nemzetgyűlés – a világon elsőként – teljes és egyenlő polgárjogokat ad az avignoni és a portugál zsidóknak, egy évvel később pedig az elzászi zsidóknak.

1808. január 29. Nem juthat mandátumához a Kanadában elsőként megválasztott zsidó képviselő, Ezekiel Hart, mivel nem hajlandó letenni a keresztény hivatali esküt.

1349. január 30. A németországi Freibergben a zsidókat teszik felelőssé a pestisjárványért. A város zsidóságát lemészárolják.

1930. január 30. Adolf Hitlert német kancellárrá nevezik ki. Ugyanezen a napon Berlinben megalakul az Ifjúsági Alija Társaság, amely mintegy 115 ezer, 12 és 16 év közötti gyermeket menekít Erec Jiszráélbe.