A jeruzsálemi Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett adatai szerint a polgári újév küszöbén Izrael lakossága 7 millió 373 ezer embert számlált. 2008-ban 157 ezer baba született, 38 ezer embert temettek.
Az izraeliek nemzetiségi megoszlása egyre több aggodalomra ad okot. Nem is olyan rég még négyötöd volt zsidó, ma ez az arány csak 75,5 százalék, az araboké 20,2, az „egyéb” lakosoké 4,3 %. Az éves népességnövekedési ráta 2003 óta stabilan 1,8 százalék – igaz, ez elsősorban az arab és a vallásos harédi lakosság érdeme.
2008-ban 129,500 fővel gyarapodott az ország, s ennek zöme a természetes szaporodás eredménye – az eltelt esztendőben komolyabb bevándorlási hullám nem volt. Sőt, az alija 16 százalékkal csökkent az előző évhez képest: mindösszesen 16 és félezren vándoroltak be a Szentföldre, legnagyobb arányban (35 %) a volt Szovjetunió területéről, egyötöd-egyötöd Nyugat-Európából és Észak-Amerikából. A falasmura alija leállításával Etiópiából most már csak 1700-an távoztak Izraelbe. Nicholas Sarkozy elődeitől eltérő, határozottabb politizálása miatt nagyobb biztonságban érzik magukat a francia zsidók, így visszaesett a tavaly még igen erős francia alija is. Megduplázódott ugyan a dél-afrikai – de még így is csak háromszázötvenre emelkedett. A közép-kelet-európai régió egyetlen komolyabb zsidó közössége, a százezres magyarországi tömb gyakorlatilag nulla érdekeltségről adott számot alija-ügyben.
Éli Kohén, a Szochnut alijaosztályának vezetője 2009-re erőteljes változást ígér. Részint persze azért, mert ez a dolga – de részint azért, mert Izrael nagyban számít a gazdasági világválság nyomán elbizonytalanodó országokban élő zsidóság megmozdulására. Miután Izrael – eddig legalábbis – viszonylag ép bőrrel lábolt át a pénzügyi összeomláson, sokan arra számítanak, vonzó célponttá válik azok számára, akik be akarják biztosítani gyermekük jövőjét, amellett elegük van a világnak majdnem minden pontján szignifikáns növekedést mutató antiszemitizmusból.
A statisztikai adatok szerint az államalapítás óta 3 millió 41 ezer 714 ember alijázott.
.gif)
12 megjegyzés:
Mióta az eszemet tudom a demográfiai bombával fenyegetnek, hogy ez lesz Izrael vége. Nekem más véleményem van erről, mert a szűkebb szakmámban a városgazdálkodásban már többször bebizonyosodott, hogy a trendek nem egyenesvonalúak.
A minőségi váltás pedig az izraeli arabok körében is elkerülhetetlen.
Örülnék, ha akár bővebben is kifejtenéd a véleményedet izraeli viszonylatban.
Bizonyára Te is ismered azt a jelenséget, hogy a területeken lévő arabok igyekeznek beházasodni Izraelbe. Nekem volt egy ilyen munkásom, aki miután Jordániában tanult belsőépítészetet, és munkát nem talált magának, és egyik terrorszervezet kitartottja sem akart lenni, beházasodott egy galileai arab családba. Vele elég sokat beszélgettem az életformaváltozásról, ami őket is megérintette. Persze lassabban, mert a hamulla erősen konzervativ családmodelt igyekszik ráeröltetni a fiatalokra. De azt semmiképp nem lehet mondani, hogy az izraeli arab társadalomban nincs egyfajta felzárkózás a nyugati életforma felé.
Az autonómia létrejötte után a gázai övezet fergeteges gyorsasággal marad le a Jehuda-Somroni területek életformájától. A fejlettségi szint már korábban is eltért, de az olló szárai egyre jobban szétnyilnak.
Mire akarok kilukadni?
Hogy a korábbi évek gyakorlatához képest sokkal jobban oda kellene figyelnie az izraeli kormánynak az arab állampolgárok életkörülményeinek javítására. A saját településeiken belül az infrastruktúrális fejlesztésekre, például. Igen, támogatni, hogy minél inkább olyan életformát valósithassanak meg maguknak, mint amit a zsidó településekben látnak. Tapasztalat, hogy ha emelkedik az életszinvonal, és van egy olyan cél, amit maguk elé tűzhetnek, akkor azért fognak dolgozni és akkor meredeken csökken a gyerekszám. Figyeld meg, bármilyen populációnál, az első generációs értelmiségieknél jóval kevesebb a gyerek, mint a szüleiknél volt. Ők azok, akik látják a különbséget, és a saját gyerekeiknek már nem azt akarják adni, amit maguk átéltek. Láttam egy spanyol dokumentumfilmet az autonómiából elvándorló fiatal házaspárokról. Két gyerek, nem több, mert kettőnek még tudják mindazt biztosítani, amit fontosnak tartanak, és közben magukat sem adják fel a normális életet. Az elmenetelt sokan, az autonómián belüli helyzetre fogják, de van mögötte egy másik hajtóerő, leszakadni a hamullától. Különösen az értelmiségi nők igyekeznek máshová költözni. Izraelen belül ez egyre könnyebb lesz. Ezt a folyamatot érdemes erősíteni, mindenféle támogatással. Ugyanakkor, erősen rá kéne lépni arra a pontra, amiről még Izraelben sem igen beszélnek, mármint a többnejűségről... Nemcsak a negevi bedui törzseknél él ez, hanem rengeteg jaffói arabnál. A lakatosomnak két feleségétől volt 9 gyereke! Persze úgy, hogy hivatalosan, az állam felé csak egy feleség, a másik mint gyerekeit egyedül nevelő anya minden kedvezményt felkap. Ahhoz, hogy megéljenek igy is rengeteg feketemunkát vállalt, vagyis dupla veszteség az államnak. Egyszerűen ki kellene mondani, hogy Izraelben nincs többnejűség.
Minőségi váltásnak azt tartom, amikor a fiatal nemzedék felismeri, hogy van mit veszítenie, ha 6-8 gyereket hoznak világra, és fontosabb lesz a saját és gyerekeik élete, mint a tradiciókhoz való igazodás.
Tudom, nagyon nehéz megtudni, hogy valóban mit gondolnak, mert abban szocializálódnak, hogy mindenkinek azt mondják, amit feltételezik, hogy hallani akar. Nekem sosem szidták Izraelt a munkásaim, annál többet az autonómiát, de nem vettem készpénznek azt amit mondanak - imádnak meséket előadni, sokszor annyira jól csinálják, hogy maguk is elhiszik...:) de vannak apró jelek... azok az arabok, akik például iszonyú pénzeket öltek abba, hogy pont olyan szép házuk legyen, mint a szomszédos zsidó jisuvban, azoknál két gyerek volt csak, és a ház kialakitásából nyilvánvaló volt, hogy nem is terveznek több gyereket, viszont mindkét gyerekszobához tartozott egy fürdőszoba, és engem azért fizettek, mert hallották, hogy a zsidó ismerősük is velem rendeztette be a házát... kb. erre gondoltam.
Isten áldja meg Izraelt!
A fügefa újra virágzik, és a terek gyerekhanggal telnek meg.
Csak így tovább!
érdekes amit írsz EMA.
a helyi környzetet elhagyása megoldás a fanatizmusra?
Pláne, ha kurrens szakmákba is beteszed őket, és integrálod a társadalomba. Többszázmillió muszlim körülöttük. A 2 gyereke közül egyik nem lesz shahada?
Viszont ismerjük a koszovói kiszorítósdit is.
Nehéz kérdés.
Én nem tudok, de szerintem nincs is "trufát pele" csodaszer. Vannak olyan folyamatok amelyeket lehet erősiteni, másokat felügyelni. Ez aprómunka, és fokozatosan hozhat eredményt.
Azt hiszem, hogy amikor egy más, általunk kevéssé ismert népcsoportot figyelünk, hajlamosak vagyunk sematizálni őket.
Gondoljatok csak a "doszik"-ra, ahogy a szekuláris izraeli tekint az ortodoxokra... de aki jobban ismeri őket az tudja, hogy rengeteg különbség van köztük. Nos, az arabok sem egyetlen massza, mindenki ugyanarra indul be, jobbra vagy balra. Amit mondok, hogy ha 100 izraeli arab családból van 30 amely leghőbb vágya, hogy az élete legyen minél hasonlóbb a szomszéd zsidókéhoz, azoknak segiteni, hogy elérhessék, az ő példájuk mintául szolgálhat a nagyobb, ma tébláboló többségnek, a radikális szélsőségeseket pedig leválasztani erről a szerintem, nem ellenséges tömegtől.
Névtelennek...
Nincs olyan, hogy kurens szakmákba "beteszed" őket! Nem csomagokról beszélsz, hanem emberekről! Az embereket jó és rossz irányba is lehet befolyásolni. Én arról beszélek, hogy próbáljuk meg, katalizátor-módszerekkel a pozitiv irányú elmozdulást segiteni.
A hamulla, a nagycsalád rettenetes visszahúzó erő - az, ha kikerülnek ebből a környezetből, sokat segithet. Különösen az arab nők helyzete elképesztő XXI. századi mércével.
Minap Magyarországon élő, fiatal, vallásos barátnőmmel beszélgettünk az alijázásról... Azt mondta, majd akkor "megy fel" Izraelbe, ha megteremtik annak lehetőségét, hogy ő és családja ott békében élhessenek...
Kik teremtsék meg? S mért másoktól várjuk a békét, hogy fenekünk alá tegyék a készet?
Egy amerikai barátom szerint pedig a palesztinok szaporasága időzített bombaként ketyeg... Ő is élt Izraelben 14 évig, lett is 1, azaz egy gyermeke..., azt is kivitte az USÁ-ba...
Még valami:
Európában érdekesen változott az elmúlt húsz évben a születési statisztika: ott, ahol az életforma kevéssé változott, mint mondjuk Olaszországban, ott jelentősen csökkent az egy nőre eső szülések száma, északon pedig, ahol a nők dolgoznak, ahol a családon belüli teherviselés kiegyensúlyozottabb, ott nőtt az elmúlt időben a szülési "kedv". Az izraeli arabok számára ott a minta előttük, hogy lehet sokkal jobb körülmények között is élni, és itt nem csupán anyagiakról van szó... Érdemes lenne a szimpla adatoknál mélyebben vizsgálni a demográfiai változásokat, lehet, hogy az arab anya is hasonló "sztrájka" kezd, mint az olasz anya az elmúlt két évtizedben...
Konrad írja:
http://www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-3648962,00.html
250 új bevándorló Izraelbe az utóbbi egy hét alatt, a háborús veszély ellenére.
Nem is akármilyen országokból jöttek...nem semmi.
Dorika küldi:
végre egy normális cikk
http://hvg.hu/velemeny/20090106_hamasz_izrael_palesztinok_gaza.aspx
ez viszont rossz hír, nagyon rossz hír:
http://hvg.hu/vilag/20090105_muzulman_polgarmester_rotterdamban.aspx?s=200915nl
Konrad írja:
Ezt a rotterdami rémhírt már én is belinkeltem, és mikor pár hónapja elsőnek olvastam, hogy Rotterdam népe egy iszlamistát választott plgármesternek, nem értettem a dolgot.
Hiszen tudvalevő, hogy az átlag hollandnak ugyanúgy tele van mindnem az iszlámmal, és a "máskultúrákkal", mint az átlag észak-nyugat európainak, a vezérpolitikus senkiházi árulókat leszámítva.
De akkor hogyan és kik hozták ezt össze?
Íme a roppant egyszerű magyarázat:
http://www.gmfus.org/template/page.cfm?page_id=500
"Demographics" fejezete
Vagy bármilyen egyéb kapcsolódó anyag.
Na, ezért írtam korábban ezzel kapcsaolatban, hogy "Rotterdam bukása".
Megjegyzés küldése