Oldalak

2008. július 20., vasárnap

Vissza a cionizmus hősnapjaihoz – II.

A Feinberg, a Belkind és a Hankin családok álma több mint száz évvel ezelőtt a cionista eszme beteljesítése volt Izrael Földjén. Történetük a megújult Izraelföld története, írja Nádáj Man a Jediot Achronotban. A képes sorozat második részét közöljük.

Három család egymáshoz kapcsolódó történetét mutatjuk be, melynek tagjai arra vágytak, hogy Izrael Földjén a cionizmus eszméjét beteljesíthessék: Feinbergék, Belkindék és Hankinék történetét.A cikksorozatban fotókat mutatunk be ezekről a családokról, amelyeknek a több mint száz évvel ezelőtti története a megújult Izraelföld története is egyben. A fényképek Cila Feinberg lánya, Támár Áser albumából származnak.



1. 1912. A Herzlia gimnázium első évfolyamának érettségije előtt. Jobbról: Rivka Reznik, Cila (aki nagyon szívesen bújt férfias ruhákba) és Rivka Sertok (Hoz).



2. Cila és osztálya 1913-ban már leérettségizett. Cila egyetemre akart járni, ám Erec Jiszráélban akkor még nem volt egyetem, így Berlinbe ment, hogy mezőgazdaságot és botanikát tanuljon. Ezen a képen a németországi utazás előtt látható édesanyjával, Fannival, fivérével, Avsalommal és unokatestvérével, Zoharával, akik elkísérték az útra. Zohara szülei, Sosána és Náchum akkoriban egy szentpétervári gyárban dolgoztak. Cila elvitte hozzájuk Zoharát, majd továbbutazott Berlinbe.



3. 1913 novemberét írunk. A család Cila németországi útja előtt összegyűlt Avraham Soskin fényíró műtermében egy családi fotó kedvéért. 1: Olga Hankin nagynéni, 2: Cila, 3: Fanni mama, 4: Zohara, 5: Ahsza (Jiszráél és Duba Belkind lánya), 6: Jiszráél Belkind nagybácsi és 7: felesége, Duba, 8: Szonja (Belkind) Hankin nagynéni, 9: Avsalom.



4. Cila Szentpétervárott, 1914-ben ismerkedett meg leendő férjével. A jobboldalon: Zeév Finkelstein (aki nem sokkal korábban kapta meg jogi diplomáját). A baloldalon: M. Blitzerkovsky, aki vegyésznek készült. Amikor a felvétel készült, Cilának még nem sikerült döntenie kettejük közül. A képre a következő dedikációt írták: „A szerethetőknek és a szeretetteknek.”



5. Cila az első világháború idején Németországban élt. Volt gimnáziumi barátai, Mose Sertok (Sárét néven később Izrael elnöke) és Mose Gvirtzman a török hadseregben szolgáltak, és levelezőlapot küldtek neki ezzel a szöveggel: „Drága barátunknak, Cilának a diaszpórából a diaszpórába, szenvedésünk napjainak emlékére… Mose és Mose.”



6. A Nili kémszervezetet (lásd még: http://miertcion.blogspot.com/search?q=nili) azzal a céllal hozták létre, hogy segítsék a briteket a törökökkel szemben. Az alapítók között volt Avsalom Feinberg, az ötletgazda, aki a Zichron Jákov-i agronómust, Aaron Aaronsohnt vonta be az 1910-ben, Atliton alapított kísérleti mezőgazdasági állomáson folyó munkába. A képen a Nili egyik tagja, Sarah Aaronsohn látható, aki egy bulgár zsidóhoz ment feleségül, és 1914-15-ben vele együtt Konstantinápolyban élt. A házasság azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Sarah elhagyta férjét és hazautazott. Útközben tanúja volt az ekkoriban zajló örmény Holocaustnak – gyakorlatilag ennek hatására lett a Nili aktív tagja. Amikor fivérét, Aaront munkája Egyiptomba szólította, ő folytatta helyette a hírszerzési tevékenységet. A török hatóságok egy idő után a nyomukban voltak, s Aaron ekkor arra kérte Saraht, meneküljön ő is Egyiptomba, de Sarah nem engedelmeskedett. Elfogták, s négy napi kínzás után öngyilkos lett, nehogy neveket csikarjanak ki belőle (lásd még: http://miertcion.blogspot.com/2008/01/cionizmus-arckpcsarnoka-ii-sarah.html).



7. A Nili tagjai 1916-ban nem tudtak kapcsolatot teremteni a britekkel, így Avsalom 1917. január 20-án bajtársával, Joszéf Lisánszkival elindult a Szináj-félsziget felé, hogy elérje a brit vonalakat. Beduinok ölték meg őket – más források szerint jelentették őket a törököknek, és a velük vívott küzdelem vetett véget Avsalom Feinberg életének. Nyugvóhelye sokáig ismeretlen maradt; a titokra csak 1967-ben, a Hatnapos Háború alatt derített fényt Slomó ben Elkáná kutató. A képen az Avsalom maradványait tartalmazó földet szitálják át. Az azonosításban a testvér, Cila által szolgáltatott adatok sokat segítettek. Avsalom Feinberget teljes állami tiszteletadással helyezték örök nyugovóra 1967. november 29-én, a jeruzsálemi Herzl-hegyen.



8. Cila és Emmanuel König, Rosa Hankin-König fia Berlinben, 1918-ban. Rosa Jehosua Hankin nővére volt. Emmanuel az 1948-as Függetlenségi Háborúban halt hősi halált a Jeruzsálem felszabadításáért vívott fegyveres küzdelemben.



9. Cila és a kislánya, Támár 1922-ben. Cila végül is Zeév Finkelstein (Sohám) mellett döntött, aki a londoni cionista adminisztrációban dolgozott. Egész életében a cionista álomnak élt, és azon ritka szerencsés emberek közé tartozott, akik elmondhatták: ők maguk teljesítették be életük álmát. Ott volt a WIZO alapítói között 1920-ban, és a szervezet aktív tagja maradt. 1923-ban tért vissza Erec Jiszráélben, és Haifán élt 1984-ig; kilencven éves volt, amikor elhunyt.



10. A Belkind család fotója Mogiljevben készült 1882-ben, közvetlenül az alija előtt. 1: Méir Belkind (1836, Minszk–1896, Rison LeCion) kitűnő jesivabócher volt. Kirúgták, mert héberül olvasott, nem csak jiddisül (ez a megbocsáthatatlan cionizmus megnyilvánulása volt) és rabbivá sem avatták emiatt. Új tanítási módszereket vezetett be a héber, a nyelvtan, a Biblia és Erec Jiszráél szeretete alapján, hatalmas felháborodást keltve az akkori oroszországi vallásos világban. El is kellett költöznie Minszkből a házassága után, előbb Logojszkba, majd Boriszovba, onnan Mogiljevbe, hogy gyermekeit taníttathassa. A Bilu pionírjaival azért nem alijázott, hogy lánya, Szonja befejezhesse tanulmányait, 1888-ban viszont feleségével, Sifrával és Szonjával együtt Erec Jiszráélbe költözött. Nevéhez fűződik az első jafói héber iskola megnyitása. 2: Méir neje, a Glastock családból származó Sifra (1830, Logojszk–1910, Jafó; Rison LeCionban temették el). 3: Olga (1852, Logojszk – 1943, a Gilboa-hegyen van eltemetve). Tizenhárom évesen már a transzszibériai vasút távírászaként dolgozott, hogy legyen pénz a tanulmányaira, majd beiratkozott egy szentpétervári bábaképzőbe. 1886-ban arra kérték, utazzon Erecbe és segédkezzen testvére, Fanni szülésénél; ekkor született meg Sosána. Tökéletesen beszélt héberül, és jól ismerte a vallást. Kortárs héber írókkal levelezett. Izraelben nőül ment Jehosua Hankinhoz, és ő beszélte rá, hogy földet vegyen a Zsidó Nemzeti Alapnak. A földvásárlásokban az arab bábákkal fenntartott jó kapcsolatait kamatoztatva maga is közreműködött. 4: Szonja (Alekszandra), Belkindék legkisebb gyermeke (1870, Boriszov–1943, Rison LeCion). Szüleivel alijázott 1888-ban. Tanárként dolgozott az első jafói héber iskolában, amelyet az apja és a bátyja, Jiszráél Belkind alapítottak. 1898-ban Genfbe utazott, s orvostanhallgató lett. Tanulmányai befejeztével orvosként tért haza, 1905-ben azonban Párizsba utazott, hogy a gyermekgyógyászatra szakosodjon. Ő lett Erec Jiszráél első orvosnője. Tel-Avivban dolgozott, de a Herzlia Gimnáziumnak is ő volt az iskolaorvosa. Az első világháború alatt a törökök által kiűzött tel-aviviakkal tartott, és mellettük dolgozott, egészen míg a Nili elleni hajtóvadászat során ő is kézre nem került. A török kivonulással szabadult, majd házat épített magának Tel-Avivban. Élettársa Mendel Hankin volt, az Olgát, Szonja nővérét feleségül vevő Jehosua Hankin fivére. Mindkét család a Szonja által építtetett házban – a mai számozás és név szerint: az Allenby 105. alatt – élt. 5: Fanny Belkind, később: Fanny Feinberg (részletek a Feinberg család történetében). 6: Jiszráél Belkin (1861-1929), a Bilu atyja az első Bilu-csoporttal alijázott Rison LeCionba. Egész életét az oktatásnak és a héber nyelv tanításának szentelte. Az első világháború után Moldáviába utazott, hogy összeszedje a kisinyovi pogrom után maradt árvákat. A gyerekeket alijáztatta és a Safja, a Kfar Jeládim gyermekfalvakban, valamint Cfáton helyezte el. 7: Simson Belkind (1864-1937). 1882-ben alijázott a Biluval. A Rotschild báró számtartóival való összetűzése után távoznia kellett Rison LeCionból. Két fiát, Naamant és Eitánt a Niliben való részvétel miatt tartóztatták le, előbbit 1918-ban Damaszkuszban kivégezték. Az akkoriban Damaszkuszban tartózkodó Avraham Hertzfeld sikeresen megvesztegette az ottomán hatóságokat, és Eitán életét sikerült megmenteni. Simson és Eitán a háború után hazahozták Naaman és Joszéf Lisánszki földi maradványait, és Erecben újratemették őket. Simson harmadik fia, Méir Belkind az 1936. évi arab vérengzésekben vesztette életét.



11. Szonja Belkind tizenöt évesen, 1885-ben Mogiljevben.



12. Olga Belkind, amikor bábaként dolgozott Szentpétervárott.



13. Öt kávézó hölgy 1905-ből. Jobbról: Olga Hankin, Manya (Vilbusevics) Sochát (Náchum Vilbus lánya), Szonja (Alekszandra) Belkind, Duba Belkind, Sosána (Feinberg) Vilbusevics. Fanny soha nem bocsátotta meg, hogy erről a képről lehagyták.



14. Jiszráél Belkind, a Bilu alapítója 1904-ben. Számos könyvet írt Erec Jiszráélről, a történelemről, a júdaizmusról. A tizenkilencedik század végén jelent meg orosz nyelvű klasszikusa, amelyet hosszú éveken át Biblia gyanánt forgattak Cion Szerelmesei.



15. Ez a csoportkép a Belkind család alijájának 30. évfordulója tiszteletére készült 1912-ben. Jobbról: Simson, Olga, Szonja, Jiszráél és Fanny, aki férjét gyászolta.



16. Balról: Jiszráél Belkind lánya, Ahsza és unokatestvére, Zohara Vilbus (Sosána és Náchum lánya).



17. Cila Feinberg 1912-ben, apja halálának évében.


18. Avsalom és Cila 1913-ban, Cila németországi útja előtt.


19. Aaron Aaronsohn. Lásd még: http://miertcion.blogspot.com/2008/01/cionizmus-arckpcsarnoka-i-aaron.html



20. Rivka Aaronson, Avsalom menyasszonya.

21. Sarah Aaronsohn és Avsalom Feinberg 1916-ban, Damaszkuszban, még a Nili lebukása előtt.



22. Fejshel Aaronsohn, Alekszandr, Smuél, Cvi, Aaron, Sarah és Rivka apja

23. Egy 1892-es földrajzkönyv, amelynek az ábráit Jiszráél Belkind rajzolta.

Nincsenek megjegyzések: