Oldalak

2008. július 13., vasárnap

Júliusi évfordulók

70. július 1. Titus faltörő kosokkal támadja Jeruzsálem falait.

1388. július 1. Privilégiumokban részesülnek a litvániai zsidók.

1776. július 1. Az amerikai forradalomban ezen a napon hal hősi halált az első zsidó.

1862. július 1. Az orosz zsidók engedélyt kapnak zsidó könyvek nyomtatására.

1920. január 1. Sir Herbert Samuelt (balra) nevezik ki a brit igazgatás alá került Erec Jiszráél főmegbízottjának.

1941. július 1. A iasi pogrom napja. A romániai antiszemitizmus annak fellegvárában, Iasiban, valamint a környékén ötezer halálos áldozatot követel.
1941. július 2. Náci izgatásra számos zsidó életet követelő pogrom robban ki Lvovban.

1903. július 3. Pogrom zajlik Bialystokban.

1453. július 4. Breslauban negyvenegy zsidót égetnek el máglyán, a túlélőket kiűzik a városból.

1794. július 4. II. Katalin orosz cárnő leszűkíti birodalmában azokat a területeket, ahol a zsidók számára engedélyezett a kereskedés.

1946. július 4. A kielcei pogrom napja Lengyelországban. Ez a náci éra után első tömeges mészárlás, amelynek az áldozatai zsidók.

1976. július 4. Az entebbei akció napja. Nemzetközi terrorcsoport téríti el az Air France utasszállítóját, fedélzetén számos izraelivel és zsidóval. Izrael túszszabadító akcióba kezd: kommandóegysége lerohanja az ugandai Entebbe repülőterét, valamennyi túszt kiszabadítja és Izraelbe viszi. Uganda háborús bűnös, terroristákkal összejátszó diktátora, a tömeggyilkos Idi Amin Dada ahhoz a nemzetközi közvéleményhez fordul, amely sorsára hagyta a túszokat; a felzúdulás hatalmas, az ENSZ teret ad az ugandai „panasznak”, és a világszervezetben hónapokig terítéken van az „ügy”, valamint az, hogy Izrael megsértette Uganda „szuverenitását”. A túszszabadító akcióban életét veszti a kommandó parancsnoka, Jona Netanjáhu, a későbbi miniszterelnök,Binjamin Netanjáhu bátyja.

1247. július 5. A pápa – a jelek szerint figyelmen kívül hagyott – dekrétumot ad ki arról, hogy a vérvád ostobaság.

1345. július 5. Ismét egy pápai rendelet megtiltja a zsidók kényszerkeresztelését. A rendeletet későbbi pápák több alkalommal (pl. 1597-ben, 1747-ben) felülbírálják, és a kényszerkeresztelések folytatódnak.

1950. július 5. A Kneszet elfogadja a Hazatérési Törvényt, amelynek értelmében valamennyi zsidónak jogában áll alijázni Izraelbe.

1960. július 5. A gyarmatosítás elleni véres felkelések elől elmenekülnek Belga-Kongó zsidói. Ezzel véget ér az ötven éves közösség története.
1882. július 6. Kiköt Jafón a hajó, amely az első alija, a Bilu első tizennégy úttörő tagját szállítja Erec Jiszráélbe.

1938. július 6. Franklin Delano Roosevelt elnök nemzetközi konferenciát hív össze a franciaországi Evianban a „displaced persons”, vagyis a hazájukból elűzött személyek státuszának rendezésére. Az eviani konferencia az égvilágán semmilyen eredményt nem hoz, a nyugati világ épp úgy nem kíván szembenézni a náci fenyegetéssel és annak következményeivel, mint ahogyan most sem kíván szembenézni az iszlám fenyegetéssel és annak következményivel.

1942. július 6. Gettófelkelés robban ki a lengyelországi Bedzinben. A harcosok augusztus elejéig tartják magukat a világ legerősebb hadseregével szemben.

1358. július 7. Katalóniában több száz zsidót ölnek meg.

1940. július 7. A nácik 5000 zsidót mészárolnak le Kovnóban.

1654. július 8. Az első észak-amerikai zsidó telepes költözik Új-Amszerdamba, a mai New Yorkba, ami a világ legnagyobb zsidó városa napjainkban.

1838. július 8. Drúz rablóbanda intéz támadást a cfáti zsidó közösség ellen.

1941. július 8. Mindhárom balti államban kötelezővé teszik a sárga csillag viselését.

1733. július 11. Zsidó telepesek érkeznek Tóra-tekerccsel és más kegytárgyakkal a georgiai Savannahba.

1797. július 11. Ledöntik a velencei gettó falait.

1944. július 11. A nácik az utolsó zsidók is meggyilkolják a kovnói gettóban.

1148. július 13. Antiszemita zavargások zajlanak a spanyolországi Córdobában.

1878. július 13. Romániában egyenlő polgárjogokat kapnak a zsidók.

1942. július 13. A kelet-lengyelországi Rovnóban ötezer zsidót végeznek ki a nácik.

1963. július 13. Izraelben törvény tiltja meg a zsidó településeken folytatott disznótenyésztést.

1863. július 14. A németországi Holsten zsidói egyenlő jogokat kapnak.

1941. július 14. Hatezer litván zsidót mészárolnak le az Einsatzgruppék.

1948. július 14. Izrael Állam légiereje az első komoly bevetésen: bombatámadást intéznek Kairó ellen.

1099. július 15. Jeruzsálem a keresztesek kezére kerül. Az ezt követő vérfürdő áldozatai között egyaránt vannak mohamedánok és zsidók (lásd alább).

1205. július 15. A pápa rendelete örökös szolgaságra és számkivetettségre ítéli a zsidókat, mert megölték a Tudodkit. A rendelet 1963-ig számít a Vatikán hivatalos dogmájának.

1738. július 15. Máglyán égetnek el elevenen Szentpétervárott egy betértet, azzal a zsidóval együtt, aki betérítette.

1834. július 15. Hivatalosan feloszlatják a spanyol inkvizíciót, minden idők legborzalmasabb terrorszervezetét.

1935. július 15. Náci gengek intéznek támadásokat a maradék berlini zsidóság ellen.

1099. július 16. A győzelemittas keresztes bandák az elfogott jeruzsálemi zsidókat bezsúfolják az egyik súlba, majd az épületet rájuk gyújtják. Jeruzsálemből a következő nyolcvannyolc év során, amíg a várost a keresztes hordák bitorolják, a zsidók egyénenként és testületileg ki vannak tiltva.

1942. július 16. Elindul Hollandiából az első deportálóvonat. A francia rendőrség – figyelem: nem a nácik, hanem a francia rendőrség – ugyanezen a napon Párizsban tizenháromezer zsidót fog el és készít elő a deportálásra.

1549. július 17. A belgiumi Ghent marannusait kiűzik a városból.

1862. július 17. Az Egyesült Államokban e naptól kezdve törvény tiltja a tábori káplánok működésének diszkriminálását.

1947. július 17. A szovjet terrorállam beszámolója szerint a rezsim egyik börtönében pusztult el Raoul Wallenberg svéd diplomata (balra), több ezer magyar zsidó megmentője. A későbbi évtizedekben számos híradás érkezett arról, hogy Wallenberget látták, vagy látni vélték ebben vagy abban a bolsevik haláltáborban. A Magyarországról a szovjet megszállók által elrabolt diplomata és a vele együtt elhurcolt sofőrje, Langfelder Vilmos sorsa a mai napig tisztázatlan, a huszadik század legnagyobb történelmi rejtélyei közé tartozik.
1290. július 18. I. Eduárd angol király elrendeli valamennyi angliai zsidó kiűzését. Július 18-a abban az évben Tisá BeÁv napjára esett.

1716. július 18. A brüsszeli zsidók kollektív kiűzetésének napja.

1947. július 18. A brit haditengerészet kalózakciója az Exodus ellen. A négyezer „illegális” bevándorlót szállító hajó kálváriája a háború utáni zsidó történelem egyik legtraumatikusabb epizódja.

1510. július 19. Harmincnyolc zsidó máglyahalálának tanúja Berlin.

1948. július 19. Életbe lép a Függetlenségi Háború során a második tűzszünet.

1955. július 19. Kezdetét veszi a Járkon vízfelhasználási projekt.

1263. július 20. Barcelonában megkezdődik a híres hitvita Rámbán (Nachmanidész) és Pablo Christiani, a hitehagyott, később a vérengző dominikánus rendhez csatlakozott zsidó között a Talmud betiltásának tárgyában. A vita a kitért vereségével ér véget.

1808. július 20. Napóleon elrendeli, hogy a Francia Birodalom valamennyi zsidaja családnévvel kell rendelkezzen.

1918. július 21. Oroszországban többé nincsenek betiltva a héber és jiddis folyóiratok.

1933. július 21. Megnyílik a haifai kikötő.

1941. július 21. Az Einsatzkommandók végeznek a litvániai Upina zsidóságával.

1970. július 21. Líbia elrendeli az országban lévő zsidó vagyon elkonfiskálását.

1648. július 22. A Hmelnyickij-féle tömegmészárlások idején tízezer zsidót gyilkolnak meg Polannojéban.

1833. július 22. Az angliai zsidók emancipációjának törvénye átmegy a londoni alsóházban, életbe lépésére azonban csak 1845-ben adja áldását a Lordok Háza.
1942. július 22. Bejelentik a varsói gettóba bekényszerített zsidók tömeges deportálását, amely Tisa BeÁv éjjelén kezdődik meg és ötvenhárom napon át tart; ez alatt háromszázezer zsidót hurcolnak különféle haláltáborokba.

501. július 23. Hatalmas földrengés pusztít Erec Jiszráélben, Akkó városa teljes mértékben megsemmisül.

636. július 23. A bizánci uralom véget ér, arab megszállás alá kerül Erec Jiszráél meghatározó része.

1298. július 23. Kiirtják a würzburgi zsidóságot.

1787. július 23. Ausztriában elrendelik, hogy a zsidók vegyenek fel családneveket.

1847. július 23. Poroszország egyenlő jogokat biztosít zsidó polgárainak.

1913. július 23. Arab bandák támadást intéznek Rechovot városa ellen.

1349. július 24. A pestis okozásával vádolják a zsidókat Frankfurtban, a város lakosságát meggyilkolják.

1716. július 24. Zsidóellenes zavargások zajlanak Posenben.

1918. július 24. Leteszik a jeruzsálemi Héber Egyetem alapkövét.

1922. július 24. A Népszövetség mandátum kiadásával legitimálja nemzetközi jogilag Erec Jiszráél brit megszállását.

1941. július 24. A litvániai Grodz teljes zsidó lakosságát meggyilkolják a nácik.

1944. július 24. Az orosz hadsereg előrenyomulásával felszabadul a lublini koncentrációs tábor.

1360. július 25. Pogrom robban ki Breslauban. Később az életben maradottakat kiűzik a városból.

1670. július 25. Bécs kiűzi zsidóit.

1835. július 25. Arab rablóbandák támadást intéznek Hebron zsidói ellen.

1882. július 25. A török kormány betiltja az orosz és a román zsidók alijáját, valamint megtiltja azt is, hogy Erec Jiszráélben földet adjanak el zsidóknak.

1885. július 25. Sir Moses Montefiore halálának napja.

1267. július 26. IV. Kelemen pápa létrehozza az inkvizíció intézményét. A terrorszervezet utolsó halálos áldozatát 559 évvel később szedi Spanyolországban.

1260. július 26. Bécsből eltávolítják a maradék zsidóságot – Tisa beÁv napján.

1555. július 26. IV. Pál pápa gettóba kényszeríti a római zsidóságot.

1858. július 26. Lionel de Rothschild báró (jobbra) személyében először kerül be zsidó a brit parlamentbe. Ezt megelőzően új esküszöveget írnak, ami már nem hivatkozik a kereszténységre.

1655. július 27. Az új-amszterdami (New York) zsidók engedélyt kérnek arra, hogy temetőt nyissanak; a kérést előbb visszautasítják, egy évre rá azonban engedélyezik a temető megnyitását.

1955. július 27. A bulgár légvédelem lelő egy Tel-Avivba tartó gépet. Ötvennyolc ember veszíti életét. A bolsevista szófiai rezsim nem indokolta meg, mire volt jó az El Al Londonból Párizson, Bécsen és Isztambulon át Tel-Avivba tartó járatának megsemmisítése, de elismerte tettét és „mélységes sajnálkozását” fejezte ki a történtek felett. Mire engedélyezték, hogy egy háromtagú izraeli küldöttség a helyszínen vizsgálódjon, addigra a becsapódás környékét tökéletesen megtisztították, így semmit nem lehetett megállapítani.

1950. július 27. Új-Zéland – az angolszász államok közül utolsóként – elismeri Izraelt.

1941. július 28. Két litvániai stetl, Anikst és Vilkovisk teljes felnőtt zsidó lakosságát mészárolják le a németek.

1648. július 28. Konstatinowban a Hmelnyickij-garnitúra véghezviszi legborzalmasabb rémtettét: háromezer zsidó gyermeket gyilkolnak meg.

1881. július 29. Ezen a napon érkeztek meg Amerikába az első orosz-zsidó emigránsok, akik szülőföldjük pogromjai elől menekültek. A nap egyúttal a tömeges Amerikába való bevándorlás nyitánya.

1942. július 29. Titokban tiferet áchurim, vallási ifjúsági központ kezdi meg működését a kovnói gettóban.

1488. július 30. Tizenhat zsidó szenved máglyahalált Barcelonában.

1878. július 30. A németországi választások eredményeként a reakciós elemek kerülnek többségbe a Reichstagban. A nap a modern német antiszemitizmus születésnapja.

1970. július 30. Izrael a Szovjetunióval folytatandó háború küszöbén áll: légiereje négy szovjet pilóták által vezetett MIG-et lő le a Szuezi-csatorna felett. Ez az első alkalom, hogy a szovjet és az izraeli hadsereg közvetlenül méri össze az erejét.
1941. július 31. Göring parancsa hivatalosan is megindítja a Végső Megoldást…

1961. július 31. …de nem sok sikerrel: napra pontosan húsz évre rá köszöntik Izraelben az államalapítás óta bevándorolt egymilliomodik olét.

Nincsenek megjegyzések: