Oldalak

2008. június 11., szerda

Júniusi évfordulók

1906. június 1. Pogrom robban ki az akkor még a cári Oroszországhoz tartozó Bialystokban.

1949. június 1. Az arab államok tűzszünetben állapodnak meg Izraellel.

1948. június 2. Kivégzik dr. Viktor Brackot, a lengyelországi gázkamrák „főmérnökét”.

1948. június 2. A Felszabadító Háború egyiptomi frontján zajló döntő ütközetben Asdodnál vereséget mérnek az izraeli csapatok a betolakodókra.

1942. június 3. A német katonai parancsnokság elrendeli, hogy a megszállt Franciaországban a zsidók sárga csillagot hordjanak, rajta a Juif (zsidó) felirattal.

1974. június 3. Izraelben először lép hivatalba szabre miniszterelnök Jichák Rabin (a képen még tinédzserként) személyében.

1391. június 4. A spanyol anyakirálynő gyóntatópapja által vezetett csőcselék Sevillában zsidókat támad és gyilkol meg. A nyugtalanság rövidesen országossá válik.

1941. június 4. A német-olasz bábállamként fungáló, Ante Pavelic vezette Horvátországban rendeletet adnak ki a zsidók vagyonának elkobzásáról és arról, hogy kötelesek a Z betűvel ellátott sárga csillag viselésére.

1832. június 5. A kanadai zsidóság emancipációjának napja.

1944. június 5. A Szövetségesek felszabadítják Rómát. A zsidók előjönnek búvóhelyükről. Megmenekülésüket nagy számban köszönhették a Vatikánnak, amely több tízezer zsidót bújtatott. Megnyílik a római Nagy Zsinagóga kapuja.

1948. június 5. Izraeli kézre jut Javne, amely az ókor zsidó vallási központjaként funkcionált Jeruzsálem pusztulása után.

1967. június 5. A Hatnapos Háború kirobbanásának napja. Ezen az első napon semmisíti meg az izraeli légierő az egyiptomit, a szárazföldi csapatok pedig felszabadítják Gázavárost az egyiptomi, Latrúnt és Kalkilíját pedig a jordán megszállás alól. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatában rendeli el a tűzszünetet.

1242. június 6. Huszonhat szekérnyi Talmudot és kétszáz más rabbinikus írást égetnek el Párizsban.

1536. június 6. Mexikóban működésbe lép az inkvizíció.

1957. június 6. A szovjet kormány tájékoztatja a zsidóságot: engedélyezi, hogy Moszkvában rabbiképzés céljából jesiva nyíljon. A bejelentést Sávuot napján teszik meg, alighanem azzal a propagandacélzattal, hogy a Szovjetunió-beli vallásszabadsággal kábítsák a zsidóságot és a szabad világot. Az ajánlatról később kiderül, hogy kamu, a jesiva laikus tanácsát 1961-ben feloszlatják, a zömében grúz zsidó hallgatókat 1962 Pészáchja után nem engedik vissza a szünetről Moszkvába, Grúziában kell maradniuk. Az intézményben innentől csak maroknyi bócher lézeng, a szovjet rabbiképzésre vonatkozó remények füstbe mennek.

1967. június 7.
Izrael felszabadítja Jeruzsálem Óvárosát, és a zsidóság szent városa 1948 után ismét egységes. Ugyanezen a napon szabadítja fel a Cahal Jerikót, Betlehemet, a szináji Sárm es-Sejchet és szünteti meg Eilátnak az egyiptomi flotta kalóztevékenysége következtében fennálló blokádját. Felszabadul a teljes Nyugati Part (amelyet a magyar sajtóban azóta is értelmetlenül, de annál következetesebben „Ciszjordániának” neveznek).

65. június 8. Zsidó felkelők kezére kerül a jeruzsálemi Antónia-erőd. Ez a csata a Róma-ellenes szabadságharc kirobbanását jelzi.

1951. június 8. Felakasztják Oswald Pohlt, az SS gazdasági főhivatalának vezetőjét, Otto Ohlendorfot, akit 90 ezer ukrán zsidó legyilkolásában találnak bűnösnek, valamint Paul Blobel ezredest, a kijevi zsidóság hóhérát.

1898. június 8. Megszervezik az amerikai Union of Orthodox Jewish Congregationst.

1967. június 8. Izrael, Egyiptom és Szíria elfogadják a Biztonsági Tanács tűzszüneti rendeletét.

1967. június 9. A Hatnapos Háború hatodik napja. Izrael területe hatalmasan megnövekszik a Nyugati Part, a Golan, a Gázai-övezet és a Szináj felszabadítással. Az arab világ gerinctöréssel fekszik a porban: a vereség nem csak megsemmisítő, de megalázó is. A Szovjetunió és kelet-európai csatlósai – Románia kivételével – megsértődnek, amiért nem az arabok nyerték a háborút, ezért megszakítják a diplomáciai kapcsolataikat a zsidó állammal.

1941. június 11. A történelem egy ritkán említett epizódja: a Vichy-Franciaország gépei bombázzák Tel-Avivot. Húsz polgári lakos veszti életét.

1943. június 11. Heinrich Himmler SS-főnök elrendeli az összes lengyelországi gettó felszámolását.

1967. június 11
. Aláírják a tűzszünetet Izrael és Szíria között.

1967. június 12. Az egyiptomi kalózblokád felszámolása után most először fut ki izraeli hajó Eilátról.

1299. június 13. A pápa engedélyezi, hogy az inkvizíció által kivizsgálás alá vont zsidók megtudják, kik vádolták be őket.

1924. június 13. Leteszik az ortodox izraeli város, Bné Brák alapkövét.

1948. június 13. Románia és Finnország elismeri Izraelt.

1940. június 14. Megnyílik Auschwitz. A haláltáborban annak felszabadulásáig megközelítőleg két és félmillió embert gyilkolnak meg, további félmillió az éhezésbe és a betegségekbe hal bele.

1266. június 15. Kölnben tizenkét zsidó hal mártírhalált.

1567. június 15. A genovai zsidóság kiűzetésének napja.

1221. június 16. Lemészárolják az erfurti zsidóságot. Napja, a Sziván 25. korábban böjtnap volt.

1951. június 17. Felavatják a föld alatti negevi víztárolókat.

1269. június 19. IX. Lajos francia király rendelete értelmében minden zsidó megkülönböztető sárga folt viselésére köteles.

1286. június 19. Bebörtönzik a rothenburgi Méir rabbit.

1948. június 19. Panama és Costa Rica elismeri Izraelt. Costa Rica nagykövetsége a mai napig Jeruzsálemben található.

1951. június 19. Szovjet alattvaló ezen a napon kapott először kivándorló vízumot Izraelbe. Ekkoriban sokan reménykedtek a népek börtöne kivándorlási gyakorlatának liberalizálásában, ám ebből nem lett semmi, tömegesen csak a hetvenes évek elején engedtek ismét zsidókat távozni a szovjet rabtartók.

1391. június 20. A spanyolországi Toledóban négyezer zsidót ölnek meg.

1768. június 20. Az ukrajnai hajdemák felkelés ötvenezer zsidó életét követeli.

1942. június 20. Auschwitzban megkezdődnek a tömeges megsemmisítések.

1948. június 20. A kairói zsidónegyed ellen elkövetett bombamerényletnek húsz zsidó halottja van.

1498. június 21. Nürnberg és Bajorország engedélyt kap zsidai kiűzésére.

1943. június 21. Himmler elrendeli az összes oroszországi zsidó gettó megsemmisítését.

1948. június 21. Kezdetét veszi az arab-zsidó háborúval foglalkozó rhodoszi konferencia.

1559. június 22. Kirabolják és felperzselik a prágai zsidónegyedet.

1942. június 22. Megalakul a Zsidó Hadtest.

1295. június 23. A pápa visszautasítja a zsidóság által neki ajánlott Tóra-tekercseket.

1298. június 23. Legyilkolják Bécsújhely lakosságát.

1696. június 23. Megmenekül a vérvádtól a lengyelországi Posen zsidósága, miután az áldozat anyja, akinél megtalálják a véres ruhákat, bevallja, hogy ő gyilkolta meg tulajdon katona fiát.

1794. június 23. II. Katalin cárnő (jobbra) engedélyezi a zsidóság kijevi letelepedését.

1941. június 23. Németország felszabadítja a szovjet megszállás alól Litvániát, ám ez a zsidóságnak nem túl jó. Bezárja kapuit a híres szlobodkai és telzi jesiva.

1298. június 24. Lemészárolják az ausztriai Ifhaben zsidóságát.

1648. június 24. A kozákok megkínoznak és legyilkolnak mintegy ezer zsidót a lengyelországi Tulcsinban.

1843. június 24. Az itáliai Ancona inkvizítora elrendeli, hogy zsidók csak olyan településen élhetnek, ahol van gettó.

1873. június 24. Henry Ward Beecher tiszteletes (balra) szentbeszéde az amerikai antiszemitizmus növekedését jelzi.

1903. június 24. Oroszországban betiltják a cionista találkozókat.

1941. június 24. A német csapatok lerohanják a litvániai Kovnót és Vilniust, valamint megölnek Gorzsdijban minden zsidót.

1656. június 25. Menáse ben Jiszráél rabbi engedélyért folyamodik, hogy a júdaizmust gyakorolni lehessen Angliában. Az Államtanács eleget tesz a kérésnek.

1941. június 25. A iasi pogromok napja Romániában.

1523. június 26. Először jelenik meg nyomtatott formában a Széfer Háhinuch.

1941. június 26. Litván nácik 2300 zsidót gyilkolnak meg Kovnóban.

1967. június 26. A tizenhatodik század óta most először engedélyezik Spanyolországban a zsidóknak és a protestánsoknak a nyilvános istentiszteletet.

1942. június 28. A német haderő elfoglalja Minszket, negyvenezer zsidó esik csapdába.

1096. június 29. A keresztesek kiirtják Mehr zsidóságát.

1941. június 29. A litvániai Drobianban a nácik megölik a kezükre került felnőtt zsidókat.

1294. június 30. Arra kényszerítik a berni zsidókat, hogy engedjék el valamennyi, a nem-zsidókkal szemben fennálló követelésüket, majd kiűzik őket az országból.

1298. június 30. Lemészárolják az ausztriai Morgentheim zsidóságát.

1927. június 30. Henry Ford (jobbra) visszavonja a Cion bölcseinek jegyzőkönyveit, és bocsánatot kér a hamisított antiszemita szennyirodalom terjesztéséért.

1948. június 30. Ezen a napon hagyják el Izrael területét az utolsó fegyveres brit erők.

Nincsenek megjegyzések: