Igen, Bécs. Ausztriában ugyan, Magyarországgal ellentétben, nem él százezer zsidó, csak ötezer, de abból az ötezerből négyezret érdekel a kóserság, míg itt a százezerből nemhogy négyezret, de négyszázat sem érdekel, és mondhat bárki bármit, a zsidóság totális érdektelensége miatt olyan a kóser ellátás, amilyen. Meg minden egyéb is.
Dugók, piros lámpák, tíz-húsz kilométeres sorok nélkül, sőt: megállás nélkül egyenest be lehet hajtani Bécs zsidónegyedébe, ahol egy rakáson található meg minden intézmény, ott van a Práterhez és az Északi pályaudvarhoz közel. A császárváros nem ismeri a parkolóórák intézményét (vannak még boldog helyek e földtekén, ahol nem áll eléd minduntalan valaki a markát tartva a semmiért), ellenben mindenhol találsz parkolóhelyet (még a Ringen is). Vajon hogy csinálják? Mindegy, én a Ferdinandstrassén hagyom a verdát, onnan indulok a körutamra, először a zsidó, a kóser Bécsben.
Első célom a Kosherland, ami ott van a Kleine Sperlgassén, de ehhez a Ferdinandról be kell fordulni a Tempelgasséba, ahol az utcára kihallatszik a héder lármája, a Talmudot fújó gyerekek kiabálása. Csak úgy visszhangzik. A Ferdinand és a Tempelgasse sarkán pékség (jobbra), bemegyek cháláért, de csak csütörtök van, úgyhogy mondják: „Heute morgen”. A Kosherland, akárcsak a pékség, jól láthatóan ki van táblázva. Bécsben nem divat a zsidóságnak az a borzalmas sunnyogása, ami Pesten, ahol egy intézmény előtt akár háromszor-négyszer is elmegy az ember, mire nagy nehezen megtalálja. A Kosherland táblája akkora, mint egy ház. Belülről is elfogadható, elég sok minden kapható, szupermarketnek azért nem nevezném, meg van egy csomó minden, amit fölösleges kósernek eladni, hiszen anélkül is az (hal, sör, stb.) Ötvennégy eurót hagyok ott, és a két megrakott szatyorban ott van a lényeg, az igazi, a hamisítatlan, a krémes, az izraeli, a humusz. Ezúttal az a fajta, aminek fenyőmag van a tetején. Be a kocsiba a hűtőtáskába, azzal jalla, tovább.Einhorn Bernát, a magyarul is tudó hentes műintézménye a Grosse Stadtgutgasse 7-ben található, ezt egy picit keresni kell, de csak azért, mert az épületet épp renoválják és ezért fel van állványozva. Bemegyek, körülnézek, besaccolom, ki lehet a Bernát mester, azzal megkérdem tőle, beszélhetek-e magyarul. „Hogyne”, mondja mosolyogva, és int, hogy nézzek körül. Van mit, az áruválaszték széles, tisztaság van és rend, és a szalámibűz nem dől ki az utcára. A tizenhat-ötvenes számlából kapásból elengedik az egy-ötvenet. Einhorn úrnál az a rendszer, hogy ha kitelefonálsz neki Bécsbe, és leadod a rendelést, azt összeállítják a számodra, kimész, leteszed a stekszet, csomag be a kocsiba, irány Pest, belső sáv, száznegyvenes átlag.
Én viszont annyira nem siettem vissza, ha már kinn voltam, csatangoltam egyet a Ringen, ahol először szívtam életemben szabad levegőt: 1974-ben, kölyökkoromban. Akkor foci-világbajnokság volt (a németek nyerték a döntőt Münchenben a hollandok ellen), most Európa-bajnokság, és csütörtök délután a spanyol és az orosz szurkolótábor már nagyban készült az elődöntőre. Különösen az oroszok villogtak, éspedig a szó szoros értelmében, több tízmilliós Mercikkel, terepjárókkal, Audikkal, bécsi rendszám volt valamennyin, kivéve a legdrágábbat, egy páncélozott Rolls Royce-ot, ami Moszkvából jött; fellobogózva járták ezekkel a kocsikkal a várost, néhol konvojokban, indulókat harsogtak a megafonokból, és ha gyalogos szurkolókkal találkoztak, lelkes ordítással üdvözölték egymást. A spanyolok is jelen voltak, ha nem is akkora tömegben, de annál színesebben, fantasztikus jelmezekben. Semmi durvaság nem történt, a császárváros nyugodt fölénnyel tűrte ezt a felfordulást; az osztrákok pedig, akiknek a csapata már az első körben kiesett, azzal jelezték szurkolói hovatartozásukat, hogy autójukra a piros-fehér-piros zászló mellé a weimari fekete-piros-aranyat is kitették. (Azóta kiderült, hogy a spanyolok lesznek a német csapat ellenfele a vasárnapi döntőben.)
A csirke egy egész picit felolvadt felületileg, mire hazaértem vele, de azonnal bevágtam a frigóba. Egy bécsi mindenes kóser bevásárlás száz euró körül van. Valamivel többet kapsz ezért az összegért, mint az itteni kóser intézményekben. Az igaz, hogy erre még rájön a benzinköltség is.
Na de közben voltál Bécsben…
.gif)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése