Mármint annak az olajnak a jegyében, amiben a hremzli (alias tócsni) sült. Mostanában nem vagytok elkényeztetve politikai jellegű blogokkal, kivált Konradot sajnálom, de azért eljön az ő ideje is... egyelőre azonban ünnep van, úgyhogy fogadjátok, ha csak virtuálisan is, akkora lelkesedéssel, amekkorával fogadta volt Rafi (már nem is maradt belőle semmi).
2010. december 7., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Nagyon nagyon aranyos :))
A gyomorrontás után már nem tünt annyira édesnek!
L
Megjegyzés küldése