Felforrósodott hidegbéke és hatalmi harc Gázában

A terrorszervezetek órákon belül megszegték a tűzszünetet; Egyiptom és Izrael diplomáciai erőfeszítésekkel lett úrrá a határvillongások okozta feszültségen. A Gázai-övezetben már nem a Hamasz az egyeduralkodó erő. Összeállításunk az elmúlt hét eseményeiről.

Az Egyiptommal fennálló „hidegbéke” azt követően forrósosott fel, hogy csütörtökön palesztin terroristák nyolc embert gyilkoltak meg Eiláttól nem messze, az országúton menetrend szerinti autóbuszok és gépkocsik ellen elkövetett, összehangolt merényletsorozatban, amelyben hat polgári személy és két katona vesztette életét.

A megtámadott Beér Seva-Eilát járat

Izrael, amely több halálos áldozattal járó megtorlás-sorozatot hajtott végre a Hamasz által uralt Gázai-övezet ellen, azzal vádolta Egyiptomot, hogy az autóbuszok és személyautók elleni merényletek végrehajtói az Egyiptomhoz tartozó Szináj-félszigeten keresztül jutottak izraeli területbe, Egyiptom következésképp bűnrészes a támadásokban. Az izraeli hadsereg a terrormerényleteket elkövető, egyiptomi területre visszamenekülő, egyiptomi egyenruhát viselő palesztin terroristákat üldözve végzett az üldözésbe beavatkozó több egyiptomi katonával, akik a terroristák védelmére keltek, írja a Jerusalem Post.

Meggyalázott izraeli zászlók

Kairóban több száz tüntető jelent meg és hangoztatott erőszakos jelszavakat az izraeli nagykövetség előtt, amelyet szintén sok száz katona és rendőr védett. A tüntetők, akik a védelem dacára letépték az épületről az izraeli lobogót, és annak helyére az egyiptomit tűzték, szándékuk szerint addig maradnak, amíg Izrael haza nem hívja nagykövetét. Hasonló jelenetek játszódtak le a zsidó állam alexandriai konzulátusánál is. Az egyiptomi lapok és a különféle közösségi oldalak hősként ünneplik az immár Zászlós becenévre hallgató Ahmad al-Sahátot, aki a zászlócserét végrehajtotta és utána az izraeli lobogót elégette. Hámdín Szábáhi egyiptomi elnökjelölt nyilvános üzenetben méltatta a tettet és annak elkövetőjét, „aki elégette az egyiptomi levegőt harminc éven át elcsúfító cionista zászlót”.

Nábil al-Arabi, az Arab Liga főtitkára ellenben elítélte az izraeli lobogó meggyalázását, mondván, „senkinek nincs joga ahhoz, hogy ezt megtegye”. Megjegyezte viszont azt is, hogy Egyiptomnak lehetőségében áll megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat, vagy azokat alacsonyabb szintre leszállítani.

Kedden az izraeli nagykövet kairói rezidenciájánál ismétlődött meg a jelenet: a biztonsági erők, amelyeknek az épületet meg kellett volna védeniük, az összegyűlt tömeg követelésére maguk távolították el a zászlót a házról, jelentette az ál-Júm ál-Szabá című egyiptomi lap, amely hozzáteszi, hogy a biztonságiak ugyanakkor eltorlaszolták a rezidenciához vezető utat.

Az egyiptomi sajtó katonai forrásokat idéz, amelyek szerint az országot vezető junta fontolóra vette a zászló visszahelyezését, mivel a nemzetközi jog előírásai szerint valamennyi ország köteles a területén lévő külképviseletek számára védelmet nyújtani – jelentette a Háárec.

Diplomáciai kármentés

Ehud Bárák védelmi miniszter kijelentette, sajnálatosnak tartja az egyiptomi katonák halálát, a hadsereg pedig vizsgálatot folytat a történtek miatt. Ugyancsak sajnálkozását fejezte ki Simon Peresz államfő a Jasszer Rida egyiptomi nagykövettel folytatott telefonbeszélgetése során. Kámel Ámr egyiptomi külügyminiszter eközben a New York Times szerint kijelentette: hazája egy pillanatig sem vette fontolóra a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Izraellel, sem azt, hogy hazahívja tel-avivi nagykövetét.

Ámr az egyiptomi állami televízió azon felvetésére reagált, mely szerint Rizát haza kéne hívni, hogy Kairó így tiltakozzon öt katonája halála miatt. „A nagykövet az Izraellel való kapcsolattartás hasznos eszköze”, szögezte le az egyiptomi diplomácia irányítója.

Simon Peresz államelnök a feszültség csökkentése érdekében vasárnap este arab méltóságokat látott vendégül ramadáni vacsorára jeruzsálemi otthonában, ahol Musztafa al-Kúni egyiptomi diplomatával közölte: rendkívüli módon tiszteli az egyiptomi népet. Eközben egy meg nem nevezett, magasrangúnak mondott izraeli küldött érkezett Tel-Avivból Kairóba magángépen – közölték kairói repülőtéri források. Vasárnap este óta ugyancsak az egyiptomi fővárosban tartózkodik Jeffrey Feltman amerikai külügyminiszter-helyettes, akinek látogatása minden valószínűség szerint ugyancsak a diplomáciai tűzoltás része, közölte a Jediot Achronot.

Anarchia a Szináj-félszigeten

Az egyiptomi kormány az egyre feszültebb közhangulat hatására hétfőn tanácskozást folytatott a Szináj-félszigeten uralkodó, mind anarchikusabb állapotokról, amelyet az Izraelbe átszivárgó terroristák sikeresen kihasználtak.

Kairó terveket jelentett be a határ menti területek fejlesztésére. Ennek érdekében külön fejlesztési hatóságot hoznának létre a félszigeten, amely külön költségvetésből, az egyiptomi államtól független szervként funkcionálna. A testület vezetője a miniszterelnöknek lesz felelős. Az egyiptomi kabinet lépéseket kíván tenni a beduin kisebbség lehetőségeinek garantálása érdekében is, akik régóta panaszkodnak arra, hogy Kairó szándékosan elszigeteli és több eszközzel, például a foglalkoztatási kvótával, nyomorgatja őket. A kabinet szándéka, hogy ezentúl lehetővé tegye a beduinok számára is föld birtoklását a félszigeten. Tervezik azt is, hogy egyetemet nyitnak ott.

Az Acélkupola nem véd hermetikusan

Izrael a támadások után órákon belül légicsapást hajtott végre a NEB rafahi főhadiszállása ellen, likvidálva a szervezet vezetőjét. A megtorlások során egy további izraeli, tíz palesztin terrorista és öt palesztin polgári személy vesztette életét.

Az Acélkupola egyik ütege

A Gázai-övezetből kilőtt rakéták ellen ismét működésbe léptették tavasszal hadrendbe állított, folyamatosan fejlesztett Acélkupola légelhárító rendszert, amely augusztus huszadikán hibázott először. Aznap egyszerre hét rakétát lőttek ki, ezek közül az egyiket a Vaskupola valamilyen oknál fogva nem lőtte le. A rakéta lakott területen esett le és megölt egy polgári személyt.

Doron Gávis tábornok, a légvédelem parancsnoka másnap azt mondta: „Már kezdetben közöltük, hogy a rendszer nem véd hermetikusan”, és hozzátette, hogy az Acélkupola fejlesztése további erőfeszítéseket igényel, lévén szó a maga nemében első légvédelmi rendszerről, amihez hasonló még sehol a világon nem üzemelt.

Másnap az Acélkupolát gyártó Rafael hadiüzem bejelentette, hogy az eddigi két üteg mellé a harmadikat legkésőbb októberben fogja szállítani. A védelmi minisztérium a két legveszélyeztetettebb város, Askelon és Beér Seva védelmére állítja hadrendbe a harmadik üteget. Még ugyanaznap ennek ellentmondó jelentést közölt a Jerusalem Post, amely szerint Ehud Bárák védelmi miniszter ígéretet tett a harmadik üteg „heteken belül történő” hadrendbe állítására. Bárák szerint a következő két évben a rendszer kilenc további üteggel egészül ki.

Tűzszünetet kötött a Hamasz

Az öt napon át tartó palesztin terrortámadások és az azokra válaszul végrehajtott izraeli megtorlások után az iszlamista szervezet tűzszünetben állapodott meg a zsidó állammal. A Népi Ellenállási Bizottság (NEB) máris közölte, hogy a megállapodást magára nézve csak átmenetileg tekinti kötelezőnek. A Hamasz a tűzszüneti tárgyalások során beleegyezett abba, hogy a Gázai-övezet területén működő többi, tőle független, de nála jóval gyengébb frakció, így a NEB vonatkozásában is kikényszeríti a tűzszünetet, és azt állította, az ötnapos villongások során a zsidó államra kilőtt rakétákért nem ők voltak a felelősek.

Az izraeli biztonsági kabinet hétfői ülésén döntött úgy, hogy amennyiben Izrael területét nem érik további támadások, beszüntetik az Övezet elleni megtorlásokat.

A tűzszünet, amihez hasonlót több alkalommal kötöttek már a múltban, nem jelent formális tűzszüneti megállapodást, hanem mindkét fél kijelenti: addig tart, amíg a másik fél tartja magát hozzá. A Népi Ellenállási Bizottság közleménye szerint „időlegesen állítja le a rakétatámadásokat, népünk érdekében”, hosszú távú célja azonban változatlanul Izrael felszámolása.

A csend csupán órálig tarthatott a déli végeken, azután a palesztinok megszegték a megállapodást: az Övezet északi részéből négy Kasszám rakétát lőttek ki, amelyek közül az egyik Askelon déli részébe csapódott be, három pedig a Hof Askelon regionális tanács nyílt területeire. Kárt egyik sem okozott. A vörös riasztás csak a rakéták becsapódása előtt néhány másodperccel hangzott fel.

Akiknek nem érdekük a nyugalom

A Hamasz tagadta, hogy a tűzszünet megsértéséért felelősség terhelné, és azt állította, hogy a feszültség fokozása nem áll érdekében. A Jediot Achronot felteszi a kérdést: vajon lehetséges-e, hogy a Hamasz képtelen az Övezetben működő több tucat kisebb-nagyobb militáns szervezet megfékezésére? A lap szerint ezek közül elsősorban az Iszlám Dzsihád és a Népi Front Palesztina Felszabadítására szervezeteknek érdekük, hogy minél inkább elmérgesítsék a helyzetet, és ezáltal a Hamasz hatalmát aláássák. Minél ingatagabb ugyanis a helyzet, annál könnyebben meg tudják vetni a lábukat, és ez által jó pontokat szereznek iráni és szíriai gazdáiknál.

Lángoló aljnövényzet Askelonnál

A válságot egy héttel ezelőtti terrorcselekmények végrehajtója, a Népi Ellenállási Bizottság Gáza harmadik legnagyobb, több száz tagot számláló militáns szervezete, amely a Fatahból leforgácsolódott erőkből jött létre, de hamarosan sokkal radikálisabb irányvonalat vitt a Fatahnál. A szervezet vezetője, Számád Ábdul Máti életét vesztette az izraeli légierő megtorló csapásaiban; a NEB ezt követően felelősséget vállalt a rakétatámadások nagy részéért.

A NEB-hez hasonlóan egyre inkább puhának és a „palesztin ügy” árulójának tartja a Hamaszt az Iszlám Dzsihád is, amely ellenez minden tűzszünetet Izraellel, ugyanakkor minden alkalmat megragad a Hamasz uralmának destabilizálására. Hasonló az álláspontja a Fatah katonai szárnyának, az Al-Aksza Mártírjai Brigádnak, amely az al-Kaidával fűzte az utóbbi időben szorosabbra a kapcsolatait, és azt hangoztatja, hogy a Hamasz letért „az ellenállás igazi útjáról”.