Kézzelfogható a háborús atmoszféra Iránban

Irán közzétette azokat a felvételeket, amelyek a múlt héten eltűnt, a perzsa állam állítása szerint általuk eltérített, pilóta nélküli amerikai kémrepülőgépet ábrázolja. Az országban nő a feszültség és a félelem: a szóbeszéd szerint küszöbön áll az izraeliek támadása. Ugyanakkor közzétették azokat a műholdképeket, amelyeken – nem látszik, hogy robbanás lett volna az iszfaháni urániumdúsítóban, mint arról több jelentés is szólt.

Az iráni állami propagandacsatorna tette közzé a múlt héten afganisztáni bevetésen eltűnt amerikai felderítő gépről készült felvételeket. Noha az iszlamista rezsim azt állítja, az ő „elektronikus hadviselés egységük hozta le” a Kásmár városa felett repülő gépet távvezérléssel, valószínűbbnek tűnik, hogy az RQ 170 Sentinel, amely küllemre hasonlít a B1 Lopakodóra, egész egyszerűen elromlott, iráni területen ért földet, és így került a teheráni kormány kezére.

A Pentagon nem volt hajlandó a felvételeket kommentálni, a New York Times viszont azt írta, a Sentinel nem Afganisztán, hanem Irán felett végzett megfigyelést: az iráni nukleáris és ballisztikai fegyverprogramról gyűjtott adatokat.

A denevérszárnyű gépet a Lockheed Martin gyártja; a nyilvánosság első ízben az afganisztáni Kandahárban láthatta 2009-ben.

Nem kizárt, hogy az RQ 170 körüli, „elektronikus hadviselésre” hivatkozó iráni közlések egyik célja, hogy lelket öntsön a Reuters jelentése szerint egyre riadtabb lakosságba, amelynek általános véleménye, hogy kormányuk rendkívül kockázatos vállalkozásba kezdett, amikor a Nyugat és Izrael többszöri figyelmeztetései ellenére kitartott az atomfegyverkezés mellett.

„Éjszakánként nem bírok aludni, arra a pusztulásra, vérfürdőre gondolok, ami akkor lesz, ha Izrael és Amerika megtámadja Iránt”, mondta a brit hírügynökségnek Márjám Szofi 42 éves kétgyermekes teheráni családanya, egyetemi tanár. A teheráni bazár árusai vásárlásra és bespájzolásra biztatják a vevőiket azzal a felkiáltással, hogy közeleg a háború, és nem árt résen lenni. A pánik különösen azóta kezd eluralkodni, hogy a britek után a franciák, a németek, az olaszok, a hollandok és a spanyolok is visszahívták Teheránba akkreditált diplomatáikat.

A teheráni bazár

A diplomáciai exodust az üzletembereké követi, ami egyértelmű jele a megnövekedett feszültségnek. Teheránban ilyen szintű idegességre a Reuters szerint azóta nem volt példa, hogy 1980-ban kitört az Irakkal vívott háború. „Elmennek a külföldiek… nem nyilvánvaló, hogy Iránt meg akarják támadni?”, tette fel a költői kérdést a magát Minának nevező tanár. „Elmenekülnek majd a gazdagok is, de a magamfajta középosztály-belinek muszáj maradnia és szenvednie.”

Nem csoda, hogy ebben a hangulatban a legújabb nemzetközi szankciók súlyát máris megérző iráni polgárok elővigyázatossági intézkedéseket tesznek, többek közt élelmiszert halmoznak fel. A teheráni Hosszein Alaie boltos szerint „rettenetes lesz ez a háború… az első csapás után az ország és az egész régió háborús övezetté válik. Le fognak rombolni mindent. Én felhalmozok, és ezt tanácsoltam a rokonaimnak is.”

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a fentiek ismeretében sem tanácsolja el állampolgárait az Iránba utazástól, a hivatalos honlap csak azt jegyzi meg, „Irán a madárinfluenza szempontjából a viszonylag magas rizikójú országok közé tartozik, mivel a vad- és költöző madarak milliói érintik az országot vándorlásaik idején. Az emberi fertőzés megelőzésére tett intézkedések eddig hatékonyak voltak.” Ezzel szemben valószínűnek tűnik, hogy a közeljövőben Iránba utazó magyaroknak a madárinfluenzánál nagyobb problémáik is adódhatnak.

Az iszfaháni urániumdúsító

Egy magát megnevezni nem kívánó iráni politikai elemző szerint „a diplomaták és külföldiek visszahívása Irán további diplomáciai elszigetelődésének a jele… azt jelenti, hogy elvágják a diplomáciai csatornákat, és konfrontáció felé tartunk.” Sokan eladják ékszereiket, mások megtakarításaikat veszik ki a bankból, hogy tartós élelmiszert vásároljanak.

A félelem elszántsággal vegyes. A keményvonalas Bászidzs milícia egy tagja szerint Amerika a gazdasági problémáit akarja megoldani Irán megtámadásával, a lakosság azonban kész arra, hogy életét és vérét áldozza a hazájáért. Úgy tűnik azonban, a gazdasági nehézségek sokkal inkább Iránt jellemzik, ahol az elmúlt hónapokban átlagosan ötven százalékkal nőtt az alapvető szükségletek – kenyér, hús, tömegközlekedés – ára, miközben az átlagosan 600 dollár körüli átlagbér változatlanul maradt.

Áruhiány egyelőre sehol nem tapasztalható, sok gyár azonban leállt az országot fojtogatós szankciók miatt, dolgozók százezrei vannak fizetetlen kényszerszabadságon, másoknak munkaidejét és fizetését csökkentették.

A tel-avivi Kármel piac

Feltűnő, hogy Izraelben idegességnek nyoma sincs, a média pedig jóval kevesebbet foglalkozik a lehetséges összecsapással, mint azt külföldön sokan gondolják. Az izraeli Saban és az amerikai Brookings kutatóintézetek közösen elvégzett, december 1-i felmérése szerint a közvélemény nem egységes: az izraeli zsidó nemzetiségű lakosság 43 %-a támogatja az Irán elleni csapást, 41 % viszont ellenzi azt. A légvédelmi szirénákat azonban rendszeresen kipróbálják az ország minden területén.

Közzétették azokat a műholdképeket, amelyek a két héttel ezelőtt állítólag bekövetkezett robbanás helyszínéről készültek az iráni Iszfahánban. A képeken látható, hogy igen komoly területrendezés folyik, nehézgépek jönnek-mennek, az amerikai Institue for Science and International Security (ISIS) kutatóintézet szakértői azonban azt állítják, nincs arra bizonyíték, hogy a környéken bármi is felrobbant volna.

A világ figyelme november 28. óta irányul az iszfaháni létesítményre, amikor az iráni média egy ott bekövetkezett detonációról adott hírt. Három héttel korábban Teherán mellett egy rakétabázison történt robbanás, amelyben odaveszett az iráni Forradalmi Gárda több tucat tagja, valamint az ország rakétafegyverkezésének egyik legfőbb szakértője.