Augusztusi évfordulók

1942. augusztus 1. A Nyugat ezen a napon kap először megbízható híreket a náci haláltáborok működéséről. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma heteken át titokban tartja az értesülést, mígnem arról a New York-i zsidóság más forrásokból tudomást nem szerez.
1944. augusztus 1. Az oroszok felszabadítják a kovnói gettót (a bal oldali képen a főbejárat látható).

1492. augusztus 2. Tisa BeÁv: megkezdődik a spanyolországi közösség kiűzetése.
1934. augusztus 2. Hitlert teljhatalommal ruházzák fel.
1941. augusztus 2. Tisa BeÁv: a Felvidék egy részére bevonult magyar csapatok kiűzik Ruténföldről a zsidókat.
1944. augusztus 2. Előjön az illegalitásból a kovnói gettó néhány túlélője, köztük Efráim Osri rabbi, a Soával kapcsolatos Responzumok szerzője.

1492. augusztus 3. Az aznap Indiába induló Kolumbusz Kristóf naplójának egy, még a szárazföldön kelt bejegyzése foglalkozik a spanyolországi zsidók kiűzetésével.
1797. augusztus 3. A világ egyik legfurább antiszemita rendeletének kelte: Bohémiában engedélyezik, hogy az úgynevezett házasulási kvótán felül is házasságot köthessen az a zsidó, aki – önként jelentkezik sokéves katonai szolgálatra…
1958. augusztus 3. Befejeződik az Eilát-Haifa olajvezeték építése.

1278. augusztus 4. III. Miklós pápa elrendeli a zsidók kényszerű misére járását. A cél: mielőbbi kitérítésük.
1558. augusztus 4. Ezen a napon jelenik meg első ízben nyomtatásban a zsidó misztika zseniális központi műve, a Zohár (jobbra).
1942. augusztus 4. Elindul az első deportálóvonat Belgiumból Auschwitzba.

1264. augusztus 5. Pogromok zajlanak a németországi Arnstadtban.
1391. augusztus 5. Tömegesen lemészárolják a barcelonai zsidókat.

1301. augusztus 6. Rámbám unokájának, Dávid ben Avraham Maimúni HáNágidnak a jahrzeitje.

1941. augusztus 7. A náci halálosztagok 407 zsidót végeznek ki az oroszországi Zsitomirban.
1955. augusztus 7. Lerakják a Ramat Gan-i Bár Ilán Egyetem (balra) alapkövét.
1970. augusztus 7. Három évvel a Hatnapos Háborúban elszenvedett megsemmisítő vereség után az arab államok hajlandók tűzszünetet kötni Izraellel.

1541. augusztus 8. Zsigmond lengyel király engedélyezi, hogy a lengyelországi zsidók főrabbit válasszanak maguknak.

1809. augusztus 8. A vilnai Gáon mintegy hetven követője alijázik.

1942. augusztus 9. A boriszlavi gettó tízezer foglyát hajtják Belsenbe. Ez az első tömeges deportálás, amelynek szenvedő alanyait gázkamrában gyilkolják meg.

1391. augusztus 10. A spanyolországi Geronában tömegesen gyilkolják a zsidókat.
1920. augusztus 10. Erec Jiszráél korábbi megszállója, Törökország lemond a terület feletti szuverenitásáról és elismeri a brit fennhatóságot.

1944. augusztus 11. A Hollandiát igazgató náci hatóságok kivégzik Joop Westerweel költő-pedagógust (jobbra), aki zsidókat segített a menekülésben. Legyen ezen igaz ember emléke áldott.

1924. augusztus 12. Megalapítják Mágdiél mosávot, amely ma Hod Hásáron része.
1941. augusztus 12. Az Einsatzgruppék megkezdik a lettországi Dvinszk zsidó lakosságának szisztematikus legyilkolását (balra).
1952. augusztus 12. A szovjet bolsevista rezsim kivégeztet huszonnégy jiddis nyelven alkotó írót és költőt.

1453. augusztus 13. Sziléziában tizenhét zsidót égetnek el máglyán.
1551. augusztus 13. Korlátozott önkormányzatot kapnak a lengyelországi zsidók.

1889. augusztus 14. Százhúsz zsidó család érkezik Buenos Airesbe. Ők vetik meg a modern argentin zsidó közösség alapjait.
1942. augusztus 14. A lvovi püspök zsidó gyermekeket rejt el a biztos halál elől.

1868. augusztus 15. A Ku Klux Klán most először zsidót lincsel meg S. A. Bierfield személyében a tennessee-i Franklinben. A fajvédő terrorszervezet azt sérelmezte, hogy az áldozata boltját túl sok fekete vevő látogatta.

1915. augusztus 15. Az antiszemita csőcselék kihozza georgiai börtönéből és meglincseli a gyilkosság miatt már elítélt Albert Bettelhein író-újságírót.

1675. augusztus 16. Bogdan Hmelnyickij, a mintegy háromszázezer zsidó haláláért felelős felkelő vezér halálának napja. A kép az emberarcú vadállatnak emelt emlékművet ábrázolja Kijev kellős közepén.
1943. augusztus 16. A bialystoki gettófelkelés napja.

1592. augusztus 17. Pápai rendelet tiltja meg, hogy a zsidók keresztényeket beengedjenek a templomaikba, iskoláikba vagy bármilyen intézményükbe.
1762. augusztus 17. Utoljára ül össze ezen a napon a lengyelországi rabbitanács: a lengyel kormány elrendeli a kétszáz éven át működő testület feloszlatását.
1787. augusztus 17. Pest-Buda zsidó számára engedélyezik, hogy magánházakban istentiszteletet tartsanak, de rabbi nélkül.

1533. augusztus 18. A lengyel királynő mindazon jogokkal ruházza fel a pinszki zsidókat, amelyeket a litvániaiak már élveznek.
1941. augusztus 18. A nácik ötszáz zsidót hurcolnak el a kovnói gettóból kivégzésre.

1263. augusztus 19. A zsidó művek feletti keresztény cenzúra gyakorlatának egyik legkorábbi említése: az intézményt I. Jakab aragóniai király rendeli el.
1555. augusztus 19. Először jelenik meg nyomtatásban a Sulchán Áruch.

1893. augusztus 20. Svájcban betiltják a kóser vágást. Az antiszemita rendelkezést a mai napig nem törölték el, így a svájci zsidóság a szomszédos országokból kénytelen hússzükségletét beszerezni.
1684. augusztus 20. A csőcselék rátámad a budai gettóra. Miután csodával határos módon nem esik komolyabb baja senkinek, a megmenekülés emlékére beiktatják Elul hónap tizedikére az ún. Budai Purimot, amelynek emléke azóta a feledés homályába veszett.

1321. augusztus 21. Kútmérgezés vádjával égetik meg a franciaországi Chinon százhatvan zsidaját.
1379. augusztus 21. Miután a kasztíliai zsidó hatóság kivégeztet egy spiclit, a tartományban büntetőügyekben megvonják a hatalmat a zsidó igazságszolgáltatástól.
1835. augusztus 21. Angliában engedélyezik a zsidók számára az akkoriban igen magas és fontos poszt, a seriffi hivatal betöltését.
1938. augusztus 21. Olaszországban a zsidó oktatókat kitiltják a köz- és felsőoktatásból.

1454. augusztus 22. Brnóból királyi rendelet űzi ki a zsidókat.
1654. augusztus 22. Jákov Bár Szimszon – az első zsidó, akiről tudjuk, hogy letelepedett Észak-Amerikában – megérkezik Új Amszterdamba, a későbbi New Yorkba.

1917. augusztus 23. Erec Jiszráél-i, amerikai és angliai zsidók jelentkeznek a brit hadseregbe. Noha létrejön belőlük a zsidó egység, nem viselhetnek a zsidóságukra utaló megkülönböztető jelzést (legtöbben azonban mégis ezt teszik).

1349. augusztus 24. A kölni zsidóság egy része, hogy a kényszerkereszteléstől megmeneküljön, saját magára gyújtja házait és ott ég el vagy fullad meg.
1950. augusztus 24. Befejeződik a Varázsszőnyeg művelet, amelynek eredményeként 45 ezer zsidó alijázik (balra).

1945. augusztus 25. Engedélyezik az Erec Jiszráélbe való beutazást a korábban a britek által Maurutiusra hurcolt alijázóknak.

1903. augusztus 26. Először közli egy orosz szennylap folytatásokban a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei című hamisítványt, amelyet azóta is nagy örömmel fedeznek fel a mai napig a világ agyilag csökött antiszemitái. Az illusztráción egy angol kiadás címlapja.
1938. augusztus 26. Megszületik a náci rendelet, amelynek értelmében minden zsidó férfi köteles felvenni a Jiszráél és minden zsidó nő a Sára nevet. A fáma szerint ez Goebbels propagandaminiszter ötlete volt.
1942. augusztus 26. Vichy-Franciaország nácibarát hatóságai hétezer, papírokkal nem rendelkező zsidót gettósítanak. / A náci hatóságok elrendelik a kovnói gettó valamennyi zsidó templomának és iskolájának a bezárását.

1941. augusztus 27. A litvániai Poszvol zsidó közösségét kiirtják a nácik.

1655. augusztus 28. Peter Stuyvesant megtiltja, hogy az észak-amerikai zsidók katonáskodjanak.

1255. augusztus 29. Angliában egy keresztény gyermek holttestének felfedezését vérvád követi, több prominens zsidót felakasztanak.
1477. auguszus 29. Először jelenik meg Kimchi-kommentárokkal ellátott imakönyv Bolognában.
1939. augusztus 29. Cháim Weizmann tudatja a brit miniszterelnökkel, hogy az Erec Jiszráél-i zsidók készek fegyverrel a kezükben harcolni a demokráciák oldalán.

1563. augusztus 30. A moráviai Neutitschlinből kiűzik a zsidókat.
1966. augusztus 30. Jeruzsálemben felavatják a Kneszet első épületét.

1919. augusztus 31. Kijevben lemészárolják a zsidókat.
1939. augusztus 31. Hitler kiadja az 1. számú direktívát, azaz elrendeli Lengyelország megtámadását. A parancsot másnap hajnalban teljesítik – kirobban a második világháború.