Szaúd-Arábia az ENSZ elé viszi az összeesküvés ügyét

Szaúd-Arábia arra készül, hogy a washingtoni nagykövete meggyilkolására szőtt összeesküvés ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vigye. Ennek következtében újabb nemzetközi gazdasági szankciókkal sújthatják az iszlamista rezsimet, amely azt állítja, semmi köze semmilyen összeesküvéshez.

A szaúdi királyság formálisan is kérelmezte az ENSZ főtitkáránál az eljárás megindítását, jelentette a Londonban arab nyelven megjelenő as-Sark al-Auszát című lap, Szaúd-Arábia ENSZ-képviseletének közleményét idézve.

Szaúd al-Fejszál külügyminiszter

Az Egyesült Államok múlt hét kedden jelentette be, hogy letartóztatta azt az iráni-amerikai kettős állampolgárt, aki az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű elitegysége megbízásából a mexikói Los Zetas terror-drogmaffia egy emberével tárgyalt Ádel al-Dzsubeír, Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete meggyilkolásáról. A diplomatát egy olyan étteremben akarták felrobbantani, amelyet más diplomaták és amerikai politikusok is szép számmal látogatnak. Az amerikai letartóztatásba került 56 éves Mánszúr Arbábsziár, a texasi Corpus Christi lakosa százezer dollárt előleget utalt át a megállapodott 1,5 milliós honoráriumból a Los Zetas emberének, nem tudva arról, hogy az amerikai szövetségi kábítószer-hivatal, a DEA beépített emberével egyezkedik.

Iráni forradalmi gárdisták. Az egyik tisztjük a lebukott férfi unokatestvére

Az Egyesült Államok a legmagasabb szinten teszi felelőssé a történtekért az iráni kormányt, amely cáfolja, hogy köze lenne az összeesküvéshez, s a bejelentést gyermekes és cinikus kísérletnek tartja, amelynek célja Irán további elszigetelése. Az iszlám köztársaság ellen eddig számos szankciót hoztak, mivel alaposan feltehető, hogy atomprogramja nem csak békés célokat szolgál.

A Khobar Towers az iráni merénylet után. Volt már precedens

Szaúd-Arábia azután tett megfelelő lépéseket az ENSZ-ben, hogy Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, országa „a lehető legkeményebb szankciókat” igyekszik foganatosítani Teherán ellen, és az is elhangzott, hogy Washington semmilyen opciót nem zár ki – elvileg tehát a katonai beavatkozást sem. A Fehér Ház a jelek szerint egyelőre az Iráni Iszlám Köztársaság további elszigetelésére és az országot sújtó gazdasági szankciók kiterjesztésére kezdett diplomáciai hadjáratot az ENSZ-ben, megkeresve az üggyel elsőként a Biztonsági Tanács többi tagját. Amerika – Joe Biden alelnök szavaival élve – „a világ közvéleményét kívánja egyesíteni” Irán ellen.

A Pentagonból érkezett oktató a legmodernebb haditechnika használatát oktatja szaúdi tiszteknek

Nem hisz a teheráni cáfolatoknak Szaúd al-Fejszál koronaherceg, szaúdi külügyminiszter sem, aki Bécsben jelentette ki, hogy egyértelműen Irán a felelős az összeesküvésért, amire Rijád „megfelelő választ” fog adni. Ramín Mehmánpárászt iráni külügyi szóvivő erre válaszolva jegyezte meg, hogy az effajta „barátságtalan” megjegyzések kizárólagos alapját az amerikai állítások képezik, amelyekre nincs semmi bizonyíték.

A két ország között hónapok óta egyre feszültebb a viszony, különösen mióta Irán üdvözölte a térségbeli arab forradalmakat, a szövetséges szíriai rezsim elleni népfelkelés kivételével. Rijád korábban – az ország megnevezése nélkül – már bírálta Teheránt, amiért lázongást szított a szaúdi síita kisebbség körében, amely október harmadikán össze is csapott a biztonsági erőkkel. Korábban Teherán tiltakozott amiatt, hogy a bahreini síita lázadás elfojtásában szaúdi egységek is részt vettek. Egyesek szerint a nagykövet meggyilkolásával Irán ezt a lépést akarta megbosszulni.

1994: a Buenos Aires-i zsidó közösségi központ felrobbantása Irán számláját terheli

Az ügyben hallatta hangját Irán legfőbb vallási méltósága, Ali Chamenei ajatollah is, aki „határozott válaszlépéseket” helyezett kilátásba arra az esetre, ha hazájával szemben további szankciók születnek. Az ajatollah, aki a legvégső szót mondja ki Iránban nem csak vallási, de minden ügyben, úgy véli, az „abszurd” állítások célja az, hogy az Egyesült Államok elterelje a figyelmet a saját gazdasági problémáiról és a Foglaljuk el a Wall Streetet! mozgalomról.

Mahmúd Ahmedinedzsád iráni államfő összetákolt forgatókönyvnek nevezte a vádakat, és azt állította, Irán civilizált nemzet, amely sohasem folyamodik orgyilkosságokhoz. „A terror kultúrája magukhoz tartozik”, üzente az Egyesült Államoknak.

Irán már korábban is követett el terrorcselekményt úgy amerikai, mint szaúd-arábiai földön. Iráni felbujtásra cselekedett az iszlámra áttért afro-amerikai David Belfield, aki – már Daúd Szalahuddín néven – a marylandi Bethesdában meggyilkolta Ali Akbár Tabatabai volt iráni diplomatát (balra), majd sikerült elmenekülnie. Ma is Iránban él. 1996-ban egy szaúdi terrorsejt iráni támogatással hajtott végre robbantásos merényletet a Khobar Towers ellen, ahol abban az időben amerikai tengerészgyalogosok garnizonja volt található. Egyértelműen az iráni támogatású Hezbollah állt a Buenos Aires-i zsidó közösségi ház 1994. évi felrobbantása mögött.

Az iráni külügyminisztérium vasárnap a teheráni svájci ügyvivőt kérte fel arra, hogy kíséreljen meg kapcsolatot teremteni az amerikai letartóztatásban lévő Mánszúr Arbábsziárral – az al-Kudsz tisztje, Abdul Reza Sáhláj unokatestvérével –, akiről Teherán azt állítja, semmilyen hivatalos kapcsolatban nem állt és nem is áll vele. Mivel az iszlám forradalom óta Irán és az Egyesült Államok nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, az amerikai érdekeket Svájc képviseli Teheránban. 

David Belfield, alias Daúd Szalahuddín, az Egyesült Államokban körözött orgyilkos ma szabadon él Iránban

Nyilatkozott az ABC Newsnak Arbábsziár felesége, aki kijelentette: noha már egy ideje külön él a férjétől, mégsem tudná elképzelni, hogy ekkora aljasságra legyen képes. „Rosszkor volt rossz helyen, ebben biztos vagyok”, jelentette ki.

Nem erről tanúskodnak a letartóztatott férfi vallomásának eddig napvilágra került részletei. Arbábsziár arról számolt be kihallgatóinak, hogy májusban találkozott először a DEA emberével, akit ő Zeta-tagnak vélt, és ekkor közölte vele először a tervet. A férfit állítása szerint „az iráni kormány magas rangú tagjai” utasították, köztük egy unokatestvére, „az iráni hadsereg tagja, de nem volt egyenruhában”.

A férfi (jobbra) két alkalommal találkozott júliusban a DEA beépített emberével az észak-mexikói Reynosában, amely a texasi McAllennell szemben van. Itt állapodtak meg arról, hogy a merénylet 1,5 millió dollárba fog kerülni. Foglalóként két részletben, augusztus elsején és kilencedikén százezer dollárt utaltak át, amiből a kezelési költség levonása után kétszer 49 ezer 960 dollár meg is érkezett Árbábsziártól a DEA-ember számlájára, amelyet az FBI egy fedett bankjánál vezettek.

Arbábsziár a merénylet megbeszélése végett szeptember 29-én repült Teheránból Frankfurton át Mexikóvárosba, ahol azonban már nem engedték belépni az országba, és feltették egy New York-i gépre. Így került a Kennedy repülőtérre, ahol letartóztatták.