Októberi évfordulók

1973. október 6: abban az évben Jom Kipur napja. Az egyiptomi és a szíriai hadsereg ezen a napon indítja meg a zsidó állam ellen tervezett irtóhadjáratát abban a reményben, hogy a legszentebb zsidó ünnepen ellenfelük tehetetlennek bizonyul.

Izrael határain a NATO akkori erőinek megfelelő hadseregeket vonultatnak fel, a legmodernebb szovjet fegyverzettel ellátva. A Golanon 180 izraeli harckocsi nézett farkasszemet 1400 szír páncélossal, a Szuezi-csatornát pedig 500 izraeli védte a támadás pillanatában 600 ezer egyiptomi katonával, 2000 tankkal és 550 repülőgéppel szemben.

Az agresszorokat a Szovjetunión kívül kilenc arab állam támogatta, ki „önkéntesekkel”, ki pénzzel; továbbá a Castro-féle Kuba is küldött páncélosokat a szír frontra; ugyanitt 3000 szaúdi katonát, 18 ezer iraki katonát és több száz harckocsit, valamint MIG-eket is bevetettek. A háború finanszírozói között volt Kuvait, Szaúd-Arábia és Líbia, amely a fegyverzet továbbadására vonatkozó, Párizzsal kötött megállapodást felrúgva Mirage-okat adott tovább Egyiptomnak. Algéria három légiszázaddal, egy páncélos dandárral és 150 harckocsival, Tunézia a Nílus deltájába vezényelt 1000-2000 katonával, Szudán a Dél-Egyiptomba küldött 3500 katonával, Marokkó pedig három, a frontra vezényelt dandárral képviseltette magát az összarab „ügyben”. A libanoniak a szír hadseregnek engedték át radarállomásaikat. Most először palesztin egységek is harcoltak, mégpedig a déli fronton, az egyiptomiak és a kuvaitiak oldalán.

Husszein jordán király, aki ezúttal ki akart maradni a soron következő háborúból, sőt, korábban titokban maga vezette helikopterén Tel-Avivba repült és figyelmeztette Izraelt arra, mi készül, a látszat kedvéért két legjobb egységét Szíriába küldte, az Amman-Damaszkusz útvonal védelmére, amellett három jordán tüzérségi egység részt vett a harcokban.

A Jom Kipur Háború húsz nap múlva ért véget, vereséggel felérő izraeli győzelemmel.

1555. október 7. Több száz zsidót gyilkolnak meg Krakkóban.
1939. október 7. Egy német rendelet szerint J betűt kell pecsételni a zsidók útlevelébe.

1302. október 8. III. Kazimir lengyel uralkodó megújítja a zsidó privilégiumokat.
1802. október 8. I. Sándor cár bizottságot jelöl ki, melynek feladata az oroszországi zsidóság körülményeinek javítása.
1939. október 8. Náci pogrom zajlik a lódzi zsidóság ellen.
1948. október 8. Egyiptom beindítja a Negev elleni offenzívát.

1958. október 8. Az izraeli haditengerészetben szolgálatba áll az első tengeralattjáró. A képen az a pillanat, amikor kivonják a forgalomból és múzeumban helyezik el.

1864. október 10. Tuniszban és Tripoliban lemészárolják a helyi zsidóságot.
1938. október 10. A fasiszta Olaszországban betiltják a schitát, a rituális vágást.

1285. október 11. Münchenben száznyolcvan zsidót ölnek meg.

1366. október 12. Szicíliában megtiltják a zsinagógák külső díszítését.
1939. október 12. Elhagyják Csehországot és Bécset az első deportálóvonatok.
1941. október 12. A nácik 3400 galíciai zsidót ölnek meg.

1796. október 13. Oroszországban bevezetik a zsidó könyvek cenzúráját.
1881. október 13. Eliézer ben Jehuda és barátai elhatározták, hogy kizárólag héberül fognak beszélni. Ez a nap a modern ivrit megújulásának napja.

1938. október 14. Göring bejelenti, hogy a nagyobb német városokban gettósítják a zsidókat.
1948. október 14. Véget érnek a nagyobb harcok Egyiptom és Izrael között.
1958. október 14. Leteszik a Kneszet alapkövét.
1964. október 14. Az episzkopális egyház tisztázza a zsidókat a krisztusgyilkosság vádja alól.

1894. október 15. Dreyfus első letartóztatása.
1941. október 15. Megkezdődik a németországi zsidóság keletre deportálása.

1946. október 16. A nürnbergi per után tíz háborús főbűnös nácit akasztanak fel. A képen Julius Streicher, az uszító Stürmer főszerkesztője, mellesleg a világ legnagyobb pornográf gyűjteményének tulajdonosa, közvetlenül az esemény után.

1483. október 17. Torquemada nagyinkvizítor lesz.
1808. október 17. Felfüggesztik a varsói zsidóság politikai jogait.

1270. október 18. Véget ér az utolsó keresztes hadjárat.
1945. október 18. Nürnbergben megkezdődik a háborús főbűnösök pere.
1930. október 21. A britek kiadják a Fehér Könyvet. A Lord Passfield gyarmatügyi államtitkár után a történelembe Passfield White Paper néven bevonult okmány gyökeres változást jelent a tíz évvel korábbi londoni állásponthoz képest: az egy évvel korábbi arab megmozdulások és tömeggyilkosságok „eredményeként” vitathatatlanul arabbarát és kétségkívül anticionista dokumentum szerint korlátokat kell szabni úgy a zsidó bevándorlásnak, mint a zsidók Erec Jiszráél-i földvásárlásainak.

1948. október 22. Izraeli erők elsüllyesztik az egyiptomi haditengerészet Fáruk királyról elnevezett hajóját.

1625. október 23. Rómában megtiltják a zsidóknak, hogy sírkövet állítsanak.
1668. október 23. A barbadosi zsidóknak megtiltják, hogy nagykereskedelemmel foglalkozzanak.
1956. október 23. A magyar forradalom előkészítésében és a szovjet támadást követő szabadságharcban több zsidó vett részt. Az Auschwitzot megjárt Angyal István (balra) a Tűzoltó utcai szabadságharcos csoport parancsnoka volt. A Kádár-rezsim kivégeztette. Az anarchikus állapotok miatt sor került ugyan antiszemita megnyilvánulásokra, de 1956-ot egyáltalán nem ez jellemezte. A forradalom eltiprása kiváltotta a zsidóság további jelentős hányadának emigrációját is. Ekkoriban zajlott az utolsó nagyobb magyar alija: jobbára Budapest zsidó alvilágának utója távozott Tel-Avivba.

1941. október 24. Húszezer harkovi zsidó kerül a nácik karmai közé.
1945. október 24. Kivégzik Vidqun Quislinget (jobbra), Norvégia Szálasiját, akinek a neve a hazaárulással vált egyenértékűvé.

1941. október 25. Román katonák 26 ezer odesszai zsidót gyilkolnak le.
1948. október 25. Új, Szodomába vezető utat avatnak.

1939. október 26. A megszálló nácik – az indoklás szerint „humanitárius okokból” (!) – egész Lengyelország területén betiltják a schitát.

1940. október 27. Ugyanerre kerül sor Belgiumban.

1784. október 28. Moses Montefiore születésnapja.

1957. október 29. Bomba robban a Kneszetben, Dávid ben Gurion és négy miniszter sérülést szenved.
1964. október 29. A Galilban megalapítják Kármiél városát (balra).

1944. október 30. A korábban Auschwitzba deportált Anna Frankot Bergen Belsenbe hurcolják át, ahol öt hónappal később meggyilkolják. A jobb oldali képen az ő és nővére, Margot sírköve látható.
1759. október 31. Több százan veszítik az életüket a cfáti földrengésben.