Szeptemberi évfordulók

1614. szeptember 1. A Frankfurt am-Main-i zsidóság kiűzetése.
1938. szeptember 1. Mussolini megvonja a polgárjogokat az olaszországi zsidóságtól, a külföldieket pedig kiutasítják Itáliából.
1939. szeptember 1. A második világháború kirobbanása.
1941. szeptember 1. A Német Birodalomban valamennyi zsidó számára kötelezővé teszik a sárga csillag viselését.

1796. szeptember 2. A hollandiai zsidóság emancipációja.
1942. szeptember 2. Ezen a napon likvidálják a miri gettót.

1189. szeptember 3. Oroszlánszívű Richárd angol király koronázásán zavargások törnek ki, számos zsidót meggyilkolnak.
1852. szeptember 3. Antiszemita lázongások folynak Stockholmban.
1939. szeptember 3. Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Németországnak.

1939. szeptember 4. A Lengyelországban gyorsan előrehaladó hadigépezet elfoglalja a 30 ezres zsidó lakossággal rendelkező Kaliszt.

1736. szeptember 5. A lengyelországi Posen számos tekintélyes zsidóját börtönzik be és kínozzák meg egy vérvád nyomán.
1848. szeptember 5. Jogegyenlőséget kapnak a hannoveri zsidók.

1939. szeptember 6. Náci kézre kerül Krakkó.
1942. szeptember 6. Elrendelik a bialystoki gettó kiürítését.

1307. szeptember 7. Alexander Susskind halála. Az illető arról lett nevezetes, hogy teljes vagyonát felajánlotta a rothenburgi Méir rabbi holttestének kiváltásáért.
1654. szeptember 7. A brazíliai Reciféből huszonhárom fős zsidó csoport érkezik Új-Amszterdamba. Ők lesznek a későbbi New York zsidó közösségének úttörői.
1827. szeptember 7. Az orosz kormány dekrétuma előírja a tizenkét éves zsidó fiúk behívását a hadseregbe.

1498. szeptember 8. Torquemada (balra) halála.
1760. szeptember 8. Ezen a napon telepedett le az első zsidó Kanadában.
1952. szeptember 8. Megszületik a jóvátételi megállapodás a Német Szövetségi Köztársaság és Izrael Állam között.

1940. szeptember 9. Olasz gépek bombázzák Tel-Avivot; a terrortámadásban száztizenheten életüket veszítik.
1553. szeptember 9. Az inkvizíció elégeti a Gemara több példányát.

1671. szeptember 10. Megszervezik a berlini zsidó közösséget.
1882. szeptember 10. A németországi Drezdában megalakul a Nem-zsidó Érdekek Védelmének Kongresszusa. Ez volt az első nemzetközi antiszemitizmust terjesztő testület.

1941. szeptember 11. Charles Lindbergh (a képen) antiszemita rádióbeszédet mond. Ugyancsak ezen a napon likvidálják az ukrajnai Umán gettóját.
1942. szeptember 11. A lengyelországi Stolin gettójának tizenegyezer lakóját gyilkolják le a Sonderkommandók. Ugyanezen a napon a varsói gettóból 90 ezer zsidót hajtanak a halálba. Ebben az évben, Erev Tisá beÁv és Erev Ros Hasana között, 300 ezer zsidót kényszerítenek náci haláltáborokba.

2001. szeptember 11. A civilizált euroatlanti világ és az iszlám közti világháború kirobbanásának napja. Az Oszama bin Laden által vezetett és pénzelt al-Kaida gyilkosai négy amerikai utasszállító gépet kerítenek hatalmukba. Egy szerencsétlenül jár, egy a Pentagonra zuhan, egy-egy pedig a New York-i World Trade Center ikertornyait dönti le, több ezer civil életét követelve. Az egyik indok az, hogy az Egyesült Államok segíti Izraelt. (A bal oldali képen a WTC-ből kiáramló füstgomoly látható, amelyből sokak szerint a Sátán arcmása bontakozott ki.)

A barbár rémtett után az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció több éves harc során felszámolja az Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni ultraiszlamista haramiaállamot, Irakban pedig Szaddám Huszein gengszteruralmát; utóbbi akasztófán végzi. Irán mint a nemzetközi terror legfőbb szponzora megrendszabályozása e sorok írásáig várat magára. (A képen: Szaddám Huszein randevúra készül a Sátánnal.)

1695. szeptember 12. Petícióban kérik a zsidók New York állam kormányzójától vallásuk szabad gyakorlását. (A jelek szerint az I. Jakab által 1683-ban kiadott Szabadságjogok Chartája csak a keresztényekre vonatkozott.) A kormányzó elutasította a petíciót.
1901. szeptember 12. Arab bandák intéznek támadást Gedera városa ellen.
1949. szeptember 12. Izraelben a Kneszet elfogadja a kötelező közoktatásról szóló törvényt.

1600. szeptember 13. Kolozsvárott lemészárolják a helyi zsidókat.
1939. szeptember 13. A németek lerohanják a lengyelországi Mielec városát, és lemészárolják annak teljes zsidóságát.
1940. szeptember 13. A lódzi gettó negyven rabbiját gyilkolják meg a nácik.

1903. szeptember 14. Kiirtják az oroszországi Homel zsidóságát.
1908. szeptember 14. Megalakul Erec Jiszráélben az első zsidó önvédelmi szervezet.
1941. szeptember 14. A nácik megölnek 9000 zsidót az oroszországi Szlonimban.
1948. szeptember 14. Felavatják az izraeli Legfelsőbb Bíróság épületét (balra).

1776. szeptember 15. Brit csapatok vonulnak be New York Citybe, a hadműveletek miatt hosszú időre megszűnik ott a zsidó élet.
1935. szeptember 15. A Reichstag megszavazza a nürnbergi törvényeket.
1849. szeptember 15. A dél-afrikai Fokvárosban felavatják az ország első zsinagógáját, a Tikvát Jiszráélt.

1747. szeptember 16. XIV. Benedek pápa megtiltja a kikeresztelkedett zsidóknak, hogy a feleségüknek getet, válólevelet adjanak. Zsidó nő enélkül nem mehet újra férjhez, ha pedig gyermeket szül, arra a mamzerság súlyos törvényei nehezednek. Az undorító rendelkezés célja egyértelműen az lehetett, hogy kikeresztelkedésre kényszerítse azokat a zsidó nőket, akik nem voltak hajlandók férjüket követni az aposztáziába.
1630. szeptember 16. Nevet vált a massachusettsi Shawmut falucska, ettől a naptól kezdve Bostonnak nevezik. Később jelentős zsidó központ lesz belőle.

1394. szeptember 17. A párizsi zsidónegyedet kifosztja a csőcselék. Aznap épp Jom Kipur volt.
1939. szeptember 17. A bolsevista Vörös Hadsereg is beszáll Lengyelország megsemmisítésére. Számos zsidó menekül a németek megszállta területekről az oroszokhoz abban a hiszemben, hogy ott nem esik bántódásuk; igaz, ami igaz, a legtöbbjüket „csak” Szibériába deportálják.

1978. szeptember 17. Véget ér a Camp David-i csúcstalálkozó. Eredményeként Izrael visszaadja Egyiptomnak az 1967-ben elfoglalt Szinájt, az ott talált műkincseket, kifizeti az addig kitermelt olajat; cserébe Egyiptom hajlandó békét kötni és diplomáciai kapcsolatokat létesíteni a zsidó állammal. A képen Begin és Szadat - egy jobb jövő reményében.

2006. szeptember 17. Máig tisztázatlan körülmények közt kiszivárog Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök pártaktíva-fogyasztásra szánt beszéde, minek apropóján kirobban a budapesti patkánylázadás. Futballhuligánok és egyéb söpredék rohanta le és gyújtotta fel a Magyar Televízió székházát, az Országgyűlés előtti teret pedig a húgyosforradalmárok szállták meg, gusztustalan állapotokat teremtve maguk körül. Úgy a Kossuth téren, mint a város különböző pontjain rendezett „megmozdulásokon” több alkalommal hangzottak el antiszemita beszédek.

A magyarországi politikai „elit” és a „rendőrség” nem volt a helyzet magaslatán, a csőcselék a beszéd kiszivárgása után hetekig, illetve a különféle ünnepeken azóta is rendszeresen rendbontásokban éli ki primitív, beteges frusztrációját. A bíróságok elé került huligánok ügyében rendre meglepően enyhe ítéletek születtek, a főkolomposok java a társadalom szemébe röhög. Általában megállapítható, hogy a 2006. szeptember 17. óta folyó hecckampány az amúgy se nagyon izmos magyarországi jogállam drasztikus meggyengüléséhez, az államhatalmat kézben tartó politikusmaffia meggyengüléséhez, a szélsőjobboldal és a náci-nyilas veszély megerősödéséhez vezetett.

1880. szeptember 18. Vallásszabadságot kap a marokkói zsidóság.

1940. szeptember 19. Náci törvény tiltja meg, hogy zsidók nem-zsidókat alkalmazzanak.
1941. szeptember 19. A Wehrmacht és az SS egységei beveszik Kijevet.

1899. szeptember 19. Dreyfus kiszabadul az Ördögszigetről.

1348. szeptember 21. Több zürichi zsidót máglyán égetnek meg, miután úgy vélik, ők okozták a pestist. A maradékot elüldözik a városból.
1451. szeptember 21. A hollandiai Arnheimben a város érseke rendeli el a „zsidófolt” – a későbbi sárga csillag elődje – viseletét.
1645. szeptember 21. Az oroszországi Mogiljev zsidóit a Táslich szertartás alatt támadja meg a csőcselék.
1710. szeptember 21. Mártírhalált szenved a lembergi Mose Kikinis Hodl nevű lánya, miután – hogy zsidó testvéreit mentse – magára vállalja egy vérvád állításait.
1838. szeptember 21. A svéd kormány megvonja a zsidóknak nyújtott privilégiumokat.

1922. szeptember 21. Warren Harding amerikai elnök (fent) aláírja a két ház közös nyilatkozatát, amelynek értelmében az Egyesült Államok támogatja, hogy a zsidó nép számára nemzeti otthon létesüljön Erec Jiszráélben.

1939. szeptember 22. A Szovjetunió által megszállt kelet-lengyelországi Bresztben közös német-szovjet katonai parádét rendeztek ezen a napon (balra). A jobb oldalon látható képen Szimjon Krivosein szovjet tábornok fraternizál német kollégájával, Heinz Guderiannal. A parádé után a résztvevő német csapatokat visszavonták a Zapadnyi Bug folyó mögé. A két szörnyállam fegyverbarátsága egy év nyolc hónapot ér meg, utána a hitlerista hadak a Szovjetre rontanak.