Májusi évfordulók

1921. május 1. Arabok negyvenhét zsidót gyilkolnak meg Jafón.

1943. május 1. Egy náci gép elsüllyeszt egy Erec Jiszráélből Máltára tartó hajót, rajta zsidó utasokkal.

1481. május 2. A pápa valamennyi keresztény uralkodót arra kéri, küldjék vissza az inkvizíció elől menekülő zsidókat Spanyolországba.

1605. május 2. Lemészárolják az ausztriai Bisenz zsidó lakosságát.

1096. május 3. Az első keresztes hadjáratban lemészárolják a speyeri zsidókat.

1588. május 3. A hanoveri városi tanács elrendeli az összes, keresztények és zsidók közti üzleti kapcsolat felszámolását.

1667. május 3. Számos zsidó veszíti életét a lembergi antiszemita zavargások idején.

1809. május 5. A svájci Aargau kanton megtagadja a polgárjogokat a zsidóktól. A svájci emancipációra csak 1879-ben kerül sor.

1881. május 5. Kijevben pogromok törnek ki. Ezek az események vezetnek el a cionista ideák kelet-európai elterjedéséhez, valamint a világ első modernkori cionista mozgalma, a Chovevéi Cion 1882. évi megalakulásához.

1917. május 5. Az arabok ostromzár alá veszik Tel-Avivot, annak a napnak az évfordulóján, amelyen a város hivatalosan is felvette a Tel-Aviv nevet. Dzsemál pasa bejelentése szerint a török kormány feltett szándéka, hogy Erec Jiszráélt megtisztítsa a zsidóságtól.

1939. május 5. Magyarországon hatályba lépnek a zsidótörvények.

1948. május 5. Létrejön az izraeli postaszolgálat – néhány nappal előzve meg az állam megalakulását.

1747. május 6. Rámchál – a nagy kabbalista, költő, a Meszilát Jesárim szerzője, Mose Cháim Luzzato rabbi – halálának napja.

1355. május 7. Pogrom Toledóban, ezerkétszáz zsidót gyilkolnak meg.

1680. május 7. Korfu szigetének zsidósága engedélyt kap a jogi praktizálásra.

1727. május 7. I. Katalin cárnő minden zsidót kiűz Ukrajnából.

1764. május 7. II. Katalin cárnő korlátozottan bár, de engedélyezi zsidók letelepedését Rigában.

1909. május 7. Megkezdődik az első száz ház építése Áchuzát Bájitban. A település későbbi neve: Tel-Aviv. A világ legizgalmasabb városa jövőre száz éves!

1921. május 7. Arab banditák Petach Tikva ellen intéznek támadásokat. Három zsidó életét veszti, sok a sebesült.

1934. május 7. Sztálin rendeletére létrehozzák Oroszországban az úgynevezett zsidó autonóm régiót, Birobidzsánt.

1942. május 7. A nácik kivégzik a kovnói gettó valamennyi áldott állapotban lévő kismamáját.

1945. május 7. A mauthauseni koncentrációs tábor felszabadulásának napja. A táborban fennállásának ideje alatt 225 ezer rab volt ebből 200 ezret irtottak ki.

1147. május 8. Keresztesek elhurcolják otthonából, a franciaországi Rameruptból Jákov ben Méir Tám rabbit, és súlyos sérülésekkel hagyják ott egy mezőn.

1492. május 8. Nápolyban első ízben jelenik meg nyomtatásban a Majmonidész-kommentárokkal ellátott Misna.

1881. május 9. Pogromok zajlanak az oroszországi Spolában és Ananyevben.

1939. május 9. A jeruzsálemi Scopus-hegyen megnyílik a Rotschild-Hadassza Egyetemi Kórház és Rendelőintézet.

1799. május 10. Napóleon visszavonul Akkó alól, feladva ezzel a Közel-Kelet meghódításának álmát.

1267. május 10. Egy bécsi papi szinódus megkülönböztető ruha viselését írja elő a zsidók számára.

1278. május 10. Anglia teljes zsidóságát letartóztatják hamispénz-verési vádakkal.

1427. május 10. A svájci Bernből kiűzik a zsidókat. A kiűzetések divatja a tizenötödik században amúgy igen nagy: Tréves-ből 1419-ben, Kölnből 1424-ben, Zürichből 1436-ban, Schaffhausenből 1472-ben, Mayence-ből 1473-ban, Varsóból 1483-ban, Genfből 1490-ben, Thurgauból 1491-ben, Spanyolországból, Szicíliából és Litvániából 1492-ben, Mecklenburgból és Arles-ból 1493-ban, Portugáliából 1497-ben, Nürnbergből 1499-ben, Provance-ból pedig 1500-ban űzték ki őket.

1881. május 10. Pogromok az oroszországi Wasilkowban és Konotopban.

1882. május 10. New Jerseyben megalakul a zsidó mezőgazdasági település, az Alliance.

1883. május 10. Antiszemita zavargások robbannak ki a romániai Craiovában.

1940. május 10. A németek lerohanják Hollandiát. Az invázió máig leghíresebb áldozata lesz Anna Frank, a holland-zsidó kislány, akinek naplója irodalmi igénnyel örökíti meg a bujkálás hónapjait a megszállás idején. Anna Frank végül Bergen-Belsenben veszíti életét, abban a lágerben, amelyet a britek ugyanezen a napon szabadítanak fel.

1945. május 10. Theresienstadt felszabadulása.

1948. május 10. A Hagana felszabadítja Cfát városát.

1415. május 11. A pápa elítéli a Talmudot.

1921. május 11. Tel-Aviv lesz az első, tisztán zsidó önkormányzat.

1949. május 11. Izraelt – ötvenkilencedikként – felveszik az ENSZ-be; nagyjából ez az utolsó kegy, amelyet a világszervezet a zsidó állammal szemben gyakorol. Az ENSZ a mai napig soha egyetlen határozatban nem ítélte el az Izrael ellen indított arab irtóháborúkat, zsidó polgárok szisztematikus gyilkolását, sem pedig az arab országokban kivétel nélkül mindenütt tenyésző diktatúrákat, antiszemita és apartheid törvényeket, a szólási, a gyülekezési és a vallásszabadság következetes lábbal tiprását, több százezer zsidó földönfutóvá tételét, szülőföldjéről való kiűzését, a velük szemben foganatosított fajüldöző jogszabályokat, több száz határozatot hozott viszont a térség egyetlen demokráciája, Izrael ellen.

1960. május 11. A Moszad egy kommandója Izraelbe hurcolja a Végső Megoldás főmérnökét, Adolf Eichmannt, aki karrierje csúcspontján, Magyarországon öt hét leforgása alatt gázkamrába küldött 600 ezer embert.

1943. május 12. Az első alija a Negevbe: megalakul Gvulot kibuc. Ugyancsak 1943-ban alakul meg – kísérleti jelleggel – másik két negevi település: Revivim és Bét Esel. 1946-ban tizenegy, 1947-ben további hét települést hoznak létre a dél-izraeli sivatagban. Ezek hadászati jelentősége sem elhanyagolható – a Dél felől várható támadásokat kell felfogniuk. Az egyiptomi hadsereg az egyik 1946-ban alapított településnél, Nirimnél szenvedi el az első vereségét 1948-ban.

1728. május 12. Lembergben a jótékonyságukról és tanultságukról híres testvéreket, Cháim és Jehosua Reizest kivégzik, azzal a váddal, hogy segítségére voltak a hitehagyott renegátnak, Jan Filipowicznak a zsidósághoz való visszatérésében.

1540. május 12. A pápa bullát ad ki a vérvád-képtelenségek ellen.

1948. május 12. A Hagana felszabadítja Bét Seánt.

1965. május 12. Izrael diplomáciai kapcsolatokat létesít Németországgal.

1952. május 13. A Héber Egyetem Hadassza Orvosi Fakultásán átadják az első hatvankét orvosi diplomát.

1839. május 13. Jiszráél Askenázi sklovi rabbi jahrzeitje. Askenázi vezette a vilnai Gáon követőinek alijáját 1808-ban. 1815-ben Jeruzsálembe költözött, ahol megalapította a modern askenáz közösséget. Sírjának holléte sokáig ismeretlen volt, csak 1964-ben fedezték fel – százhuszonöt évvel halála után – a nyughelyét Tverján.

1637. május 14. A velencei zsidóktól megtagadják a jogi hivatás gyakorlását.

1800. május 15. Egy angliai zsidó megmenti II. György király életét. / Ugyanezen a napon, két évszázad után hivatalosan is felszabadítják a máltai Szent János Lovagrend zsidó rabszolgáit.

1881. május 15. Antiszemita zavargások Ogyesszában.

1943. május 15. Négyheti aktív ellenállást követően porig rombolják a nácik a varsói gettót.

1944. május 15. Magyarországról megkezdődik a zsidók deportálása.

1952. május 15. Az ókorban zsidók által lakott ősi nabateánus helyen megalapítják Szdé Bokert.

942. május 16. Száádjá gáon, korának kimagasló Talmud-tudósa, filozófusa és filológusa jahrzeitje.

1474. május 16. Lemészárolják a spanyolországi Segovia marannusait.

1790. május 16. Varsóban antiszemita rendzavarás robban ki.

1948. május 16. A harmadik zsidó állam első elnökéül Cháim Weizmannt (jobbra) választják meg.

1948. május 16. Az egyiptomi hadsereg első vesztes csatája a negevi Nirimnél. Az egyiptomi csapatok megszállják Gázát.

1943. május 16. Jürgen Stroop SS-tábornok parancsára a levegőbe repítik Varsó leghíresebb zsinagógáját, a Tolmatskyt. Ez a Varsói Gettófelkeléssel szembeni első főbb náci hadművelet.

1939. május 17. A brit Ramsay McDonald-kormány az ún. Fehér Iratban visszavonja a Balfour-nyilatkozatot.

1948. május 17. A Szovjetunió elismeri Izraelt.

1948. május 17. Az izraeli erők felszabadítják Akkót, Nebi Jusát és Tel el-Kádit.

1959. május 17. Jeruzsálem Újvárosában megnyílik a Héber Egyetem Hadassza Orvosi Kara.

576. május 18. Mintegy 500 zsidót kényszerítenek Clermond-Ferrand-ban kikeresztelkedésre.

1096. május 18. Keresztes hordák lemészárolják a wormsi zsidóságot.

1897. május 18. Antiszemita zavargások törnek ki Algériában.

1948. május 18. Lengyelország, Csehszlovákia, Uruguay és Nicaragua elismeri Izraelt.

1948. május 18. Az Arab Légió hatalmába keríti a Scopus-hegyen lévő rendőrségi erődöt. Az Izrael Állam elleni agresszióhoz csatlakozik Szaúd-Arábia is.

1896. május 19. Metula megalapítása.

1943. május 19. Berlint ezen a napon hivatalosan judenreinné, zsidómentessé nyilvánítják.

1948. május 19. Az izraeli ideiglenes kormány elrendeli a rendkívüli állapotot.

1950. május 19. Kezdetét veszi az iraki zsidóság alijája.

1671. május 20. Frigyes Vilmos porosz uralkodó engedélyezi ötven, Bécsből kiűzött zsidó család letelepedését birodalmában.

1948. május 20. Első alkalommal vetik be a Függetlenségi Háborúban az izraeli légierőt, amely ma – sok évtizede – versenytárs óta egyértelműen a világ legjobbja. Ugyanezen a napon Deganjánál visszaverik az előrenyomuló szír erőket. Ez a háborúban Izrael első komoly győzelme, amire a Varsói Gettófelkelés végének évfordulóján kerül sor.

1577. május 21. Portugál marannusok brazíliai letelepedési engedélyt kapnak.

1671. május 21. Ediktum engedélyezi zsidók letelepedését Berlinben.

1370. május 22. Több száz zsidót égetnek el elevenen Brüsszelben, a túlélőket kitiltják az országból.

1919. május 22. A román kormány állampolgárságot ad a Romániában született zsidóknak.

1967. május 22. Egyiptom kalóztevékenységével blokád alá veszi az Akabai-öblöt, az izraeli hajók nem juthatnak ki a Vörös-tengerre.

1948. május 23. A Notre Dame kolostor előtt megfékezik az Arab Légió egyetlen újvárosi előretörését Jeruzsálemben. Sir John Bagot Glubb – Glubb pasa, az Arab Légió angol parancsnoka (jobbra) – véleménye szerint a Légió ebben a csatában szenvedte el története legnagyobb vereségét.

1420. május 23. Lefogják, majd kiűzik az osztrák zsidókat.

1510. május 23. Maximilian német császár visszavonja a valamennyi héber nyelvű könyv elégetésére korábban kiadott utasítást.

1945. május 24. Az egyiptomi hadsereg beveszi Jád Mordecháit.

1948. május 24. Dél-Afrika elismeri Izraelt.

1096. május 25. A keresztes söpredék meggyilkolja a wormsi Szimcha ben HáKohént egy templomban a püspök unokaöccsének megkéselése miatt. HáKohén színleg úgy tett, mintha felvenné a keresztséget, eközben követte el tettét.

1648. május 25. Minden idők legiszonyatosabb pogromja, a Hmelnyickij vezette irtóhadjárat robban ki, amelyben háromszázezer zsidó veszíti életét.

1784. május 25. Varsóból és környékéről kiűzik a zsidókat.

1917. május 25. Minszkben második hivatalos nyelvként ismerik el a jiddist.

1171. május 26. Az európai kontinens első vérvád-perének végeredményeként a franciaországi Blois-ban 34 zsidó férfit és 17 nőt égetnek meg a máglyán.

1905. május 26. Pogrom tör ki Minszkben.

1916. május 26. Feloszlatják a Cion Öszvér Hadtestet.

1925. május 26. Az anarchista Sálom Schwarzbard Párizsban likvidálja az ukrán Petljurát, akinek bandája 493 pogromért és mintegy 50 ezer zsidó meggyilkolásáért volt felelős.

1096. május 27. Keresztes csőcselék mészárolja le Mayence zsidóságát.

1679. május 27. A marannusokkal szembeni állatias bánásmód miatt a pápa felfüggeszti a portugál inkvizíció működését.

1808. május 27. Az Egyesült Államokban megnyílik az első zsidó napközi.

1948. május 27. Az Izraeli Védelmi Erők hivatalos megalakulásának napja. Ugyanezen a napon az arabok felrobbantják a jeruzsálemi Churva zsinagógát, amelyet napjainkban építenek újjá. Szintén ezen a napon az Óváros elesik, és 1967-ig jordán megszállás alatt marad.

1349. május 28. Hatvan zsidót gyilkolnak meg a sziléziai Breslauban. Az előzmény egy tűzvész, ami a város nagy részét elpusztítja, és aminek kitörésével a zsidókat vádolják (ugyan ki mást is vádolnának).

1764. május 28. A frankfurti zsidóságnak most első ízben engedélyezik, hogy koronázáson – II. Józsefén – vegyenek részt.

1773. május 28. Ezen a napon hangzik el – Cháim Jichák Carigal rabbitól a newporti zsinagógában – az első dróse amerikai földön (beharangozó plakátját lásd balra).

1912. május 28. Lengyelországban megalakul az Águdát Jiszráél.

1948. május 28. Az izraeli erők felszabadítják a Gilboa hegyen lévő Zárin falut.

1096. május 29. A németországi Bacharach zsidóságát kiirtják a keresztesek.
1453. május 29. II. Mohamed szultán, Konstantinápoly meghódítója egyenlő jogokat ad a zsidóknak és az Ottomán Birodalom más, nem muzulmán alattvalóinak.

1905. május 29. Pogromok robbannak ki a litvániai Briszkben.

1933. május 29. Louis T. McFadden pennsylvaniai képviselő (jobbra) náci gyűlöletbeszédet mond el a washingtoni Kongresszusban. Ez az első antiszemita szónoklat az amerikai törvényhozásban.

1948. május 29. Az izraeli hadsereg behatol Libanonba és szétszórja a határon gyülekező arab erőket.

1974. május 29. Csapatelválasztási egyezmény születik Izrael és Szíria között. Az egyezmény értelmében a fegyverszüneti vonal mentén (a térképen lilával jelölve) demilitarizált övezet alakul.

70. május 31. Jeruzsálem zsidó védői feladják a város legkülső védelmi falát a római nyomás alatt.

1593. május 31. Rigából kitiltják a zsidókat.

1944. május 31. Véget ér Kréta szigetén a khoniai zsidók római idők óta tartó története: a lakosságot a Danai hajóra terelik, amelyet a nyílt tengeren elsüllyesztenek.

1962. május 31. Felakasztják Adolf Eichmannt.