Fél évtized

Lassan, de biztosan haladunk a százezres megtekintettség felé. Egy komoly, nagy szájt persze naponta produkál ekkora látogatottságot, a minőségi rétegszolgáltatást nyújtó blogoknak ehhez hosszabb idő kellett.

A napokban öt éve, hogy megindult a Miért Cion, akkoriban még az egyetlen internetes magyar nyelvű cionista tartalom, amelyet a nyilas bagázs gyűlöl, amire a magyar zsidók egy része idegenkedve tekint, mert olyan érzéseket kelt benne, amiket nem igazán akar, még ha részben kellemesek is azok az érzések (személyes közlések!), és ott van az a maroknyi csapat, amelynek tagjai rendszeresen reklamálják, hogy miért nincsenek gyakrabban posztok (mert az idő sajnos egyre több pénz).

Ma már nem vagyunk az egyedüliek, akik az Izraelről írt tenger rágalom és hülyeség ellen harcolunk, elég sok élményblog jelentkezik a helyszínről, működik az http://amichay.hu/, és a magyarországi újságírók is kezdenek lassan rájönni, hogy a valós hírek miatt nem a BBC-t kell kimásolni.

Írnám: nagy öröm, hogy egyre többen alijáznak. Persze nem meggyőződésből, ez is csak katasztrófaalja, mint az összes többi volt, csak most nem a cár és Hitler elől indulnak meg azemberek, hanem egy szánalmas kis akarnok és elmebeteg bűntársai verték szét a sok sebből vérző magyar demokráciát és szüntették meg a szabadságot. Magyarország ismét rab ország lett, de most senki nem kényszerítette. Nem csak a zsidók távoznak, de mindenki, aki csak teheti.

Ma még Magyarországról olvassák a legtöbben a Miért Ciont, kíváncsi vagyok, mi lesz – B’H – a tizedik évfordulón.

Nagyon boldog Chanukát mindenkinek, a felnőttek egymás közti ajándékozásánál gondoljanak strapabíró bőröndökre, amik jól bírják, ha hajigálják őket Lodon.