Oldalak

2008. március 30., vasárnap

Áprilisi évfordulók

1881. április 1. Zsidóellenes zavargások robbannak ki Jeruzsálemben.

1920. április 1. Az NSDAP felemelkedésének kezdete Németországban (annak a napnak az évfordulóján, amelyen Hámán kiadta a zsidóság kiirtására vonatkozó dekrétumát).

1925. április 1. Lord Balfour megnyitja Jeruzsálemben a Héber Egyetemet.

1933. április 1. Megkezdődik a zsidó kereskedők ellen a hivatalos náci bojkott (jobbra: SA-rohamosztagosok hívják fel az utcán a németek figyelmét arra, hogy ne vásároljanak zsidó üzletben).

1279. április 2. Számos zsidót végeznek ki Londonban rituális vádak alapján.

1550. április 2. A genovai zsidók kiűzetése.

1979. április 2. Menáchem Begin személyében első ízben jár izraeli miniszterelnök Kairóban.

1544. április 3. V. Károly császár megerősíti az ausztriai zsidóság privilégiumait.

1949. április 3. Izrael és Jordánia tűzszünetet ír alá.

1917. április 4. Az orosz forradalmi kormány – Oroszország történetében első ízben – teljes egyenlőséggel ruházza fel az oroszországi zsidókat. Ebben az időben Oroszország határai között él a világ zsidóságának mintegy fele.

1920. április 4. Gyilkos arab pogromok zajlanak Jeruzsálemben.

1951. április 4. A művelt Nyugat egyik szégyenteljes – és agyonhallgatott – eseménye: pogromok zajlanak Salzburgban a Holocaust-túlélő zsidók ellen. Emberélet nem vész oda, huszonhat zsidó viszont megsérül.

1464. április 5. Antiszemita zavargások zajlanak Sevillában.

1919. április 5. A lengyel hadsereg kivégez huszonöt zsidó fiatalt, akik a Joint által küldött segélycsomagokat osztják szét a pinski zsidó közösségnek.

1938. április 5. Antiszemita zavargások robbannak ki a lengyelországi Dabrowában.

1848. április 6. Egyenjogúsítják a poroszországi zsidókat.

1941. április 6. A nácik két gettót alapítanak a lengyelországi Radomban (jobbra a zsidók összegyűjtése folyik a városban). Ugyanezen a napon lerohanják Jugoszláviát és Görögországot, megpecsételve az ottani – de különösen a görög – zsidóság javának a sorsát.

1954. április 6. Edmond de Rothschild báró (balra) földi maradványait elszállítják Zichron Jáákovba, abba a bortermelő faluba, amely az ő nagylelkűsége jóvoltából jött létre.

1957. április 6. Befut Eilátra az első tankhajó, fedélzetén a Perzsa-öbölből származó olajjal.

1645. április 7. A Holland Nyugat-Indiai Társaság engedélye jóvoltából Michael Cardoso személyében praktizálhat Brazíliában az első zsidó.

1933. április 7. Hatályba lép az antiszemita náci törvénykezés első két darabja, amely a közszolgálattól és a jogászi hivatástól tiltja el a zsidókat.

1801. április 8. Vérvád-képtelenségekkel felheccelt román katonák pogromban százhuszonnyolc zsidót mészárolnak le Bukarestben.

1941. április 8. A nácik létrehozzák a kielcei gettót.

1940. április 9. Németország lerohanja Dániát és Norvégiát.

1570. április 10. Az itáliai Cremonában jiddis fordítással jelenik meg a Chumás.

1302. április 11. A barcelonai zsidókat rendeletileg kötelezik arra, hogy térdeljenek le, valahányszor szentségekkel ellátott pappal találkoznak.

1891. április 11. Vérvád-ostobaságok miatt pogromok törnek ki Korfu szigetén.

1909. április 11. Tel-Aviv megalapítása (a város jövőre lesz száz éves!)

1912. április 11. Leteszik a haifai Technion alapkövét.

1961. április 11. Jeruzsálemben kezdetét veszi a magyarországi zsidóság hóhéra, Adolf Eichmann pere.

1464. április 12. A krakkói pogromok során harminc zsidót gyilkolnak meg.

1945. április 20. Az amerikai hadsereg felszabadítja Buchenwaldot. A láger húszezer lakója kapja vissza szabadságát.

1951. április 20. A Kneszet döntése értelmében Niszán 27-én lesz a Soá Napja (idén: május másodikára esik). Ezen a napon robbant ki a Varsói Gettófelkelés. Az indoklás szerint a Holocaustra olyan napon kell emlékezni, amelyen a zsidók fegyvert fogtak elnyomóik ellen.

1556. április 13. Az itáliai Anconában megégetik a júdaizmusba visszatért portugál marannusokat. Válaszul a zsidók bojkottálják az anconai kikötőt. A diaszpóra kezdete óta ez a zsidóság első szervezett fellépése veszélyben lévő testvérei megsegítése érdekében.

1944. április 14. Athénból elindul az első görögországi deportálóvonat Auschwitzba.

1250. április 15. A pápa nem hajlandó engedélyezni, hogy a zsidók súlt építsenek a spanyolországi Córdobában.

1402. április 15. A pápa privilégiumokat ad Róma zsidóságának.

1912. április 15. Elsüllyed a Titanic. Az utasok közt vannak jól ismert, dúsgazdag zsidók és koldusszegény bevándorlók egyaránt. Lásd március 11-i posztunkat.

1945. április 15. A brit hadsereg felszabadítja a belseni koncentrációs tábor negyvenezer lakosát.

1871. április 16. A Német Birodalomban megszűnik a zsidókat sújtó összes hátrányos megkülönböztetés.

1922. április 16. Megalapítják a vallásos cionista tábor mozgalmát, a Poél HáMizráchit.

1750. április 17. Nagy Frigyes porosz uralkodó megszorításokat léptet életbe a zsidókkal szemben. Intézkedései előrevetítik az antiszemitizmus feléledését az ún. Felvilágosodás korszakában.

1389. április 18. Prágában háromezer zsidót mészárolnak le.

1506. április 19. Pogrom a lisszaboni marannusok ellen.

1848. április 19. Zsidóellenes zavargások törnek ki Pest-Budán.

1919. április 19. A Vilniust elfoglaló lengyel hadsereg a város zsidóságára támad.

1936. április 19. Zsidóellenes lázongások törnek ki arab részről Erec Jiszráélben.

1943. április 19. Keresztény vasutasok által segített zsidó földalatti szervezet kisiklat egy deportálóvonatot, minek következtében több száz zsidó megsemmisítése marad el.

1799. április 20. Elhangzik az első modernkori ígéret egy zsidó állam megalapítására, nem kisebb személyiség, mint Napóleon (balra fiatalkori arcképe) részéről, aki azt állítja, segíteni fog a zsidóknak „az ősi Jeruzsálem újjáalapításában”.

1899. április 20. Megszületik Adolf Hitler.

1933. április 21. A németországi náci hatalomátvétel után X. Keresztély dán király – hogy a zsidóság iránti szimpátiáját demonstrálja – megjelenik a koppenhágai Kristály zsinagóga fennállása 100. évfordulóján rendezett ünnepségeken. (A dán király [jobbra], a később elterjedt történelmi legendával szemben, nem tűzte ki a sárga csillagot a nácik bevonulása után.)

1593. április 22. A hollandiai Amszerdamban letelepednek az első zsidók.

1872. április 22. A bajorországi zsidók egyenlő jogokat kapnak.

1615. április 23. XIII. Lajos francia király rendelete értelmében minden keresztény számára halálbüntetés terhe mellett tiltatik meg, hogy zsidónak menedéket nyújtson vagy vele társalogjon.

1891. április 23. Moszkvában megjelenik a zsidók kiűzéséről szóló rendelet.

1921. április 24. Vlagyimir Zeév Zsabotyinszkijt, a jobboldali cionizmus atyját a brit mandátumi kormányzat tizenöt évre ítéli, amiért tagja volt a zsidó önvédelmi erőknek.

1848. április 25. Az új osztrák alkotmány garantálja a zsidó vallás szabad gyakorlását.

1881. április 25. Negyedmillió német ír alá petíciót, amelyben kérik, hogy a kormány rekessze a német határokon kívülre a külföldi zsidókat. Ez a dátum a modern német antiszemitizmus nyitánya.

1655. április 27. A Holland Nyugat-Indiai Társaság igazgatótanácsa nem engedélyezi, hogy Peter Stuyvesant, Új-Amszterdam (ma: New York) kormányzója kirekessze városából a zsidókat. A Társaság külön kimondja, hogy zsidókkal szemben kereskedelmi vonatkozású megszorítások nem hozhatók. Ezzel nem csak a zsidóság fizikai biztonságát, de gazdasági fejlődését is garantálják. Egyetlen megszorításként azt mondják ki, hogy a zsidóság köteles önnön szegényeiről gondoskodni. Ez újabb lökést ad az Újvilág zsidó filantrópiájának.

1881. április 27. Véres pogromok veszik kezdetüket az oroszországi Jelizavetgradban.

1945. Az amerikai hadsereg felszabadítja Dachaut.

1800. április 30. Rendelet tiltja meg Oroszországban, hogy a zsidók bármilyen nyelvű könyvet importáljanak.

1940. április 30. Lódzban a nácik létrehozzák az első zárt és őrzött gettót (a képen a gettó leveskonyhája előtt állnak sorban az emberek).

Nincsenek megjegyzések: