Oldalak

2012. november 29., csütörtök

A nácizmus ellen: Bajnai, Rogán, Mesterházy együtt


Tömegtüntetést rendez az untermensh Gyöngyösi Márton, a hazaáruló, Magyarország iszlamista alávetettségét óhajtó Jobbik terrorszervezet tagjának antiszemita fröcsögése ellen a Hit Gyülekezetéhez közel álló Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Bajnai Gordon, volt miniszterelnök a jobbikos Gyöngyösi Márton hétfői kijelentése ellen fog fellépni a Kossuth téren vasárnap délután 15 órakor.


A Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány által szervezett vasárnapi tüntetés soha nem látott széles összefogáshoz vezetett Magyarországon. A politikai paletta három különböző oldaláról, a közvélemény-kutatási adatok szerint a három leginkább támogatott politikai erő képviselői szólalnak fel a szélsőjobb ellen a Kossuth téren. A Fidesz részéről Rogán Antal frakcióvezető, Belváros polgármestere fog beszédet mondani, az MSZP részéről Mesterházy Attila pártelnök, az Együtt 2014 mozgalom részéről pedig Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás néven bejegyzés alatt álló egyesület elnöke szólal fel. Beszédet mond Ungvári Tamás, a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is.



Ahogy beszámoltunk róla, a szervezet kezdeményezésére a Mazsihisz, a Hit Gyülekezete és az Élet Menete Alapítvány nácizmus ellenes tüntetést szervez a Parlament épülete elé vasárnap délután a jobbikos Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalása kapcsán.

A szervezők mellett kifejezte részvételi szándékát a többi között a Raoul Wallenberg Egyesület, az Országos Örmény Önkormányzat, a Magyar Nők Szövetsége, a Magyar Antifasiszta Liga, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége, a Kék szalaggal a demokráciánkért civil mozgalom, valamint a Jövőképp! Egyesület.

A tüntetésen fellép Hernádi Judit Jászai Mari-díjas színművésznő és Somló Tamás zenész is, a rendezvény moderátora Bombera Krisztina lesz.

Az ATV, valamint a Klubrádió vasárnap 14.45-től élő közvetítést ad a rendezvényről.


2012. november 27., kedd

Hazátlan Gyöngyösi, ezt egy másik bolygón tessék!


Áldott a gyűlölet, áldott a félelemkeltés, áldott a rosszakarat, mert ezen buktak le a jobbikosok, ez a korcs, külön állatfaj. Magyarnak aligha mondhatja magát ez a fajta, a Kárpát-medencei befogadó olvasztótégelyhez semmi köze.  Ennyivel azonban mégsem lehet azt elintézni, hogy az embergyűlölet a parlamenti padsorok közt bugyborékol, mint valami törött szarcsatornából a lé. Untermensch Gyöngyösi, ez az alávaló mischung pontosan jelezte, hová való ő, hová pártja – a Fidesz szatellitje –, hová az anyapárt és vele együtt az úgynevezett ellenzék, ez a selejtes, áldemokratikus, potyaváró, a szétvert demokrácia hulláján potyázó féreghad. Nem nyivákolni kellett volna ugyanis, tisztelt uraim, hanem odamenni és ütni. Akkor is, ha tilos, és büntetés jár érte. Ugyanis így kezdődik egy forradalom.


Gyöngyösi, hol vagy te magyar, hol vagy te ember? Sehol.

Annak, amit a magyar politika Gyöngyösi nevű lábasfejűnek a kommunikációs kísérletekhez is használt koákájából a minap kicsordult – hogy tudniillik listázni kellene  a nemzetbiztonsági szempontból veszélyt jelentő kettős állampolgárokat (nem a palesztin-magyar, az iráni-magyar, a szír-magyar stb. állampolgárokra gondolt) –, annak nincs semmi köze a magyarországi zsidósághoz, amelynek már akkor sem térkép volt e táj, amikor a későbbi honfoglalók még javában a meótiszi mocsarak körül kalandoztak, és álmukban sem gondolták volna, hogy valaha ilyen sötét, ócska lumpen miatt kell majd szégyenkezniük, mint ez a jobbikos szarjankó.

Gyöngyösi olyasmire alapoz, ami nincs, vagy ha van, nem tudhat róla – ugyan honnan akarsz te kettős állampolgárokat listázni, te senkiházi? Majd bemondják neked, mert te úgy gondolod? –, ő legfeljebb arról a több százezer románról, szlovákról tudhat, akiket az anyapárt a 2014-es választási csalásokban kíván majd felhasználni. Gyöngyösi és az egész antimagyar, antihumán trágyadombja a félelemre alapoz. A félelem sohasem létezik a szívekben, az csak az agyakban létezik. Elsősorban a magyarországi szélsőjobboldal kanálispártjában, amelynek tagjai nem mondhatják magukat magyarnak; a listázós beszéddel erre végképp eljátszották az összes jogukat. Ha van ebben az országban magyarellenes, hát ők azok; ha van ebben az országban hazátlan lumpen, hát ők azok; ha van ebben az országban söpredék, őket csak nagy jóindulattal lehet annak nevezni; ha van ebben az országban, aki nemzetbiztonsági veszedelmet jelent, akkor az a politikai neandervölgyi ember, amellyel ma modern nyugati radikális jobboldali párt nem áll szóba, mert nem alacsonyodik bizonyos szint alá; nem arról van szó, hogy meg kívánnak maradni európainak, annál sokkal többről. Meg kívánnak maradni embernek.


A Jobbik elnevezés alatt bujkáló csürhe szabót keres, aki elkészítené a nyakravalót

Ez a Jobbiknak nem sikerült. Addig magyarkodtak, míg ők lettek a legnagyobb magyarellenesek; addig zsidóztak, míg ők lettek a számkivetettek; addig hazaárulóztak, míg ki nem lehetett mondani, hogy ennek az országnak a békéjére és a biztonságára ez a pszeudonáci emberhulladék, ez a minden élő emberre dühében öklét rázó, fogát csattogtató zombibagázs jelenti a legfőbb veszedelmet. A parlamenti zsidólistázás volt a határ, amit szörnyű sötétségükben átléptek; ezzel nagyjából törvényen kívül helyezték magukat, a magyar szellemi élet kóbor kutyái lettek, akiket veszettség esetén – mint arra a jelenlegi helyzet egyik felelőse, Gyurcsány is célzott annak idején – sintértelepre kell vinni.

Ugyanis minket nem lehet arra kényszeríteni, hogy szellemi értelemben rothadó zombik társaságában szívjuk a miazmás levegőt, pusztán azért, mert az anyapártnak, a Fidesznek szüksége van a legutolsó nyilasbolsi viceházmester voksára is. Húsz éve már, hogy tudomásul vettük a szélsőjobboldal „jelenlétét”, mint egyszeri tévénéző a csótányevést, és azt mondtuk: ilyen is van.


Kép a jövőből: Vona Gábor, Novák Előd, Gyöngyösi Márton, Sneider Tamás hazaárulók felelősségre vonása

De nem várjuk meg, amíg kötelező lesz. Untermensch Gyöngyösi, te alávaló mischung, ezt egy másik bolygón tessék!

2012. november 19., hétfő

Gázát végképp eltörölni?


Csak a szokásos történik. Az Izrael, az Egyesült Államok, a nyugati donorországok és az ENSZ által fenn- és eltartott (ebben a sorrendben) terrorentitás fékezhetetlensége ismét kiverte a biztosítékot a 2005 óta folyamatosan rakétázott izraelieknél. Miután a folyamatos rakétázás nem napihír, és most – a 2008-as Öntött Ólom hadművelet idejével ellentétben – nem karácsony és szilveszter között vagyunk, a nagyvilágnak alkalma van értetlenkedni és Izraelt „önmérsékletre” felszólítani.


A rakéták ölnek - "Izraelt mintegy 120 rakéta találta el két nap alatt"

A Hamasz hozza a formáját. Gázában csak úgy hullanak a civilek, mindenekelőtt az ágyútöltelék kisdedek. A gyerek az entitásban fogyóeszköz, hiszen a gázai lakosság ötven százaléka kisklambó. Ha nincs elég rom, vagy nem elég látványos, hozzák a 2008-as képeket. Mindenki civil, aki meghal, és mindenki, aki meghal, automatikusan az izraeliek áldozata, akkor is, ha betegségben vagy végelgyengülésben halt meg. Hirtelen csecsemőhalál mindig előfordul, és ha nem, bármikor elő lehet venni egészen friss szíriai képeket, rajta fürtökben heverő, meggyilkolt gyerekekkel – mit számít, ha a hamisító másnap már lebukik: Szerb Antal Pendragon legendája óta tudjuk, hogy a leghazugabb rágalom is foltot hagy a megrágalmazott jellemén. Ki emlékszik már arra, hogy a palesztinok Dzsenínben még a temetőből is kikaparták a friss hullákat, hogy még több „háborús bűnt” varrhassanak a zsidók nyakába?



Csend! Még bajt hozol magadra!


Izrael is hozza a formáját. Lődözi le a százszám kilőtt arab rakétákat, közben nyolcvan teherautónyi segélyt küld a Hamaszt szabad és demokratikus választásokon hatalomba juttató népségnek, hogy a terrorszervezetek embereinek legyen mit elkobozniuk és fölzabálniuk, ahogyan azt tették 2008-ban is. Eközben pedig tétovázik, mitévő legyen azzal az iszlamista dögkúttal, amely a 2005-ös egyoldalú izraeli kivonulás – de kár volt, Áriél Sáron, de kár volt! – óta egyre ocsmányabbul fertőzi a levegőt. Nem kétséges, mi lenne az egyetlen megoldás: visszavenni a Hamasz által megszállt övezetet, a terrorszervezetet – az Iszlám Dzsiháddal és az al-Kaida már jelen lévő erőivel együtt – eliminálni, bármekkora áldozatokat is követel ez a „polgári” lakosságtól, a hatalomba Abbász embereit visszaültetni, a továbbiakban pedig gondoskodni minden egyes olyan ember és teljes családja Egyiptomba való áttoloncolásáról, aki mindez ellen akár pisszenni mer.



Izrael azonban egyelőre nem csak teherautószám zabáltatja halálos ellenségét, de annak tárgyalásokat ajánl – a civilizált ember kétségbeesett vergődése ez, amellyel makacsul önmagából indul ki, és civilizált embert akar látni a mohamedán kannibálban, akivel tárgyalni lehet, akivel meg lehet állapodni, akinek a szavára adni lehet. Mintha Jeruzsálemben nem ismernék pontosan az iszlám sosdaníja „jogintézményét”, aminek lényege: a hitetlen kutyával kötött szerződés addig kötelez, ameddig én akarom.

Izrael a következőket szabta a fegyvernyugvás feltételéül:

1. Tizenöt éves (!) tűzszünet.
2. A Gázába irányuló fegyvercsempészet azonnali felszámolása.
3. A rakétatűz és mindennemű ellenséges cselekmény beszüntetése valamennyi gázai fegyveres csoport részéről.
4. Izraelnek jogában áll a jövőben is terroristákat levadászni, ha megtámadják, vagy küszöbön álló támadásról szerez információt.
5. A Gáza és Egyiptom közti rafahi határátkelő nyitva marad, Gáza és Izrael között azonban egyelőre zárva marad a határ.
6. Az egyiptomi politikusok, jelesül Mohamed Murszi elnök garantálják az egyezményt.



Amennyiben a Hamasz nem egyezik bele a fenti listába – aminek létét egyébként nem erősítették meg – hetvenkét órán belül, azaz keddig, megindulnak a szárazföldi hadműveletek.

Illuzórikusnak tűnik, hogy a Hamasz ilyen feltételeket fogadjon el – nemkülönben egyes pontok. A terrorszervezet nemhogy tizenöt évig, de tizenöt napig sem lenne képes garantálni más terrorszervezetek részéről a fegyvernyugvást; értelmetlennek tűnik az a feltétel is, hogy egyezzen bele a saját emberei levadá szásába, hiszen ezen az alapon a baktériumot is fel lehetne kérni arra, hogy ugyan adja már áldását az antibiotikumok bevetésére. Igencsak problematikusnak tűnik a 6. pont, több szempontból is. Mohamed Murszi elnök annak köszönheti a hatalmát, hogy Barack Obama önmérsékletre szorítja a hatalmat valójában gyakorló egyiptomi katonai juntát. Murszi az amerikai segélyen élő hadsereg jóváhagyásával handabandázhat és játszhatja el a megválasztott fáraót, választási ígéretei közül egyet sem teljesített és soha nem is fog teljesíteni, és még arra is képtelen, hogy a Szináj-félszigeten rendet tartson, nem még Gázában – ahol egyébként ez kötelessége lenne: nemzetközi jogilag az övezet az azt 1948-ban bekebelező Egyiptom részét képezi, Kairó sohasem mondott le róla.



Eközben a Cahal folytatja az előkészületeket a szárazföldi akcióra, aminek a gondolata nem túl népszerű Izraelben. Míg a légicsapásokat nyolcvan-kilencven százalék támogatta, az invázióra már csak egyharmad mond legfeljebb igent. Mindenkinek van a seregben valakije. Mindenki tudja, hogy hiába a sokszoros műszaki és a mérhetetlen erkölcsi fölény, lesznek húsz év körüli gyerekek, akik nem a saját lábukon jönnek onnét haza. Izraelnek megvannak az eszközei ahhoz, hogy Gázát végképp eltörölje a föld színéről, ahogyan az oroszok különösebb szívfájdalom nélkül megtették ezt Csecsenfölddel. A zsidó állam mégsem a halálos ellenség letarolása, hanem amellett döntött, hogy ha kell, bemegy és csipesszel próbálja kiszedegetni a férges lelkületű gyilkosokat a nők és gyerekek háta mögül, ahová harc idején a legszívesebben bújnak. Izrael a saját – sorozott – fiataljait áldozza fel csak azért, hogy minél több ellensége maradjon életben.

Reméljük, a véráldozat minél kisebb lesz.